Kienitz Gábor: A belvízrendezés hidrológiai alapjai kutatásának kritikai fejlődéstörténete (VITUKI, Budapest, 1972)
8. A komplex vízgazdálkodás részét képező belvízrendezés hidrológiája
- 58 rek kialakítása és a szükséges kaitűrtechnikai beavatkozások műszaki megoldásainak kidolgozása; hogy a felületi vizekből csak azokat vezessék el, melyek hasznosítás céljából történő tározása már nem gazdaságos. 8.2o A gyakorlati tapasztalatok .jelentősége A gyakorlati munka tapasztalatai ugyancsak egyértelműen igazolták, hogy a belvizrendezés helye a komplex vízgazdálkodás keretein belül van, Ezek is bizonyítják, hogy a belvizrendezés egyaránt jelent vizimérnöki és mezőgazda- sági tevékenységet és olyannak kell lennie, hogy minden hasznositási lehetőségnek a legteljesebb kimerítése mellett feltétel nélkül biztosítsa a károsnak minősülő vizek elvezetését. Az alábbiakban megemlítünk néhány, a gyakorlati tapasztalatokat tükröző munkát. Szászhelyi Pál "A vizgazdálkodás a mezőgazdaság szolgálatában" c. munkájában £WJ rámutat, hogy a vízrendezés célkitűzéseit és feltételeit össze kell hangolni a mezőgazdaság igényeivel, aminek érdekében vizrendezési irány terveket készítettek. A feladatnak mindkét oldalát kiemeli: A hasznosítás érdekében a lehető legnagyobb mértékű csapadék- -visszatartásra van szükség, viszont éppen a belterjes mezőgazdaság által megkövetelt nagyobb biztonság érdekében meg kell g.yoraitani a kásosnak minősülő vizek elvezetését. Szeifert Gyula végzett figyelemreméltó vízgazdálkodási tervezést a Nyírségre [«]. amelynek során azt az igényt igyekezett kielégitani, hogy mind a csapadék-vizek hasznosítása, mind pedig a fölösleges és káros vizek elvezetése biztosítva legyen. Módszere a folyamatosan felirt vizháztartási egyenletek alkalmazása volt, beépitve ezekbe a mezőgazdaság vízigényét, a rendelkezésre álló tározótérfogatot és figyelembe véve a levezető csatornák vizszállitó-képességét.
