Kienitz Gábor: A belvízrendezés hidrológiai alapjai kutatásának kritikai fejlődéstörténete (VITUKI, Budapest, 1972)

8. A komplex vízgazdálkodás részét képező belvízrendezés hidrológiája

- 36 mezőgazdaság belterjesebbé válásával a belvízrendszer teljesítőképességének növelését tartja szükségesnek tapasztalatai alapján. Mint mondja,..."szükségesnek látszik megjegyezni, hogy a belvizgazdálkodás, vagyis a síkvidéki területre hulló csapadékkal való gazdálkodás - tehát többek között a víznek a talaj tározóterében való visszatartása - átlagos csapadék és belvizjárási viszonyok között, tehát az esetek többségében lényeges és a mezőgazdasági termelés növelésének egyik alapvető -aszályos évben nélkülözhetetlen - komponense. Ha azonban az átlagosnál nagyobb csapadékosság következtében a talaj telítettsége miatt a felszini vízállások ugrásszerűen jelentkeznek, helytelen lenne a belvizgazdálkodás jegyében a szántókon a vízállásokat a felszínen visszatartani,hogy a fölös vizet mindenáron a talajba kényszerit sük". [8*]

A VITUKI tájjellemző- és kísérleti vízgyűjtői között belviz szempontjából első sorban a Mirhó-Gyolcsi kísérleti belvizöblözetre kell a figyelmet felhivni, amelynek másfél évtizedes észlelési anyaga és különleges megfigyelési eredményei megteremtették a lehetőséget a belviz hidrológiai kérdéseinek korszerű szemléletű vizsgálatához /lásd 9« pont/.

8.12. A belviz és a mezőgazdaság kapcsolata

A belviz mezőgazdasági hatásaival foglalkozó számos tanulmány közül kiemelkednek a Petrasovits Imre kutatásainak eredményeit ismertetők O és 35]. Legfőbb érdeme, hogy tudományos rendszerezést vezetett be a mazőgazdaság belviz miatti károsodásával kapcsolatban. Bevezette a tűréshatárok, a tűrés, az igénybevétel mértékének és a tűrőképességnek a fogalmát. Részletes viztürési vizsgálatai