Kienitz Gábor: A belvízrendezés hidrológiai alapjai kutatásának kritikai fejlődéstörténete (VITUKI, Budapest, 1972)
3. Az első kutatások a belvíz hidrológiáját illetően
- 5 egészét, azonban olyan alapvető tények megállapítását tartalmazza, melyek a belvizi hidrológia későbbi fejlődése során megtalálták a maguk helyét« $o Az első kutatások a belviz hidrológiáját illetően A becslések egységessé tétele érdekében létrejött törekvések vezettek el az első méretezési táblázatok és adatsorok összeállitásához, melyek a belvizrendszer működését illető korábbi elképzelések fokozatos kibővülését, majd átalakulását eredményezték. 3.1. Bogdánfy Ödön munkássága A belvizzel kapcsolatban az irodalomban az első jelentős méretezési táblázatot Bogdánfy Ödön állitotta össze ([33* Az ennek segítségével végezhető becslés már két szempontból is fejlettebb a 2. alatt ismertetett becsléseknél. Az egyik az, hogy figyelembe vesz kétféle talaptipust /"vízálló" és "félig vízálló"/, a másik pedig az, hogy figyelembe veszi a vízgyűjtő-kiterjedést is, kilépve ezzel a statikus szemléletéből. A táblázatban Bogdánfy a síkvidéki vízgyűjtőket a hegy- és dombvidékkel párhuzamosan tárgyalja, célja hid- nyilások méretezéséhez "árvizmennyiségek" megadása volt. Ezzel először jelent meg a szakirodalomban az a felfogás, amely a síkvidéki felszini vizeket is egy vízgyűjtő által szállított árvíznek tekinti. Bogdánfy Ödön becslési táblázata a síkvidéki lefolyás dinamikus szemléletének első ösztönös megnyilvánulása volt« Itt találkoztunk a hazai szakirodalomban először azzal az elképzeléssel, hogy sik területen is várhatunk bizonyos lefolyást - például egy valahol elhelyezett hid nyílásán keresztül - a nélkül, hogy a vizek összegyűjtése érdekében müveket építettünk volna. Bogdánfy táblázata a későbbi időkben pedig éppen ellenkezőleg, ennek a összegyűjtésnek a méretezésénél szolgált tájékoztatóul.