Kienitz Gábor: A belvízrendezés hidrológiai alapjai kutatásának kritikai fejlődéstörténete (VITUKI, Budapest, 1972)
1. Bevezetés
- 3 Amikor tehát elődeink megkezdték az árvizektől mentesített sik területeken a levezető csatornák létesítését és ezzel a belvizöblözetek kialakítását, egyben a hidrológiai problémáknak egy uj területét is létrehozták. A hidrológia tudománya abban az időben még általában kezdeti állapotban volt, a sik területek hidrológiáját illetően pedig különösen nem álltak rendelkezésre semmiféle tapasztalatok. Az első müvek jó mérnöki érzékkel való méretezése során bizonyos becslési eljárások alakultak ki adott belviztömegek adott időtartam alatt történő elvezetésére, és csak jóval később, a századforduló után igyekeztek,elméleti alapokat teremteni a belviz hidrológiája számára. Az első ilyen kísérletek során a hegy- és dombvidéki hidrológia árviz-szá- mitási tapasztalataiból indultak ki, és a belvíznek ez a szemlélete igen sokáig fennmaradt. A megfelelő elmélet kialakításának szüksége az 1915» 1919, 1930 és 1940-es évek nagy belvizei után újból és újból nyomatékot kapott. A kiszélesedő elméleti munkásságban továbbra is uralkodó maradt azonban a belvíznek levezetendő árhullámként való felfogása, és ez ellentétbe került a mezőgazdaság egyre jobban megfogalmazott vízgazdálkodási igényeivel. Ezek az igények vezettek aztán egyre átfogóbb szemléletű belvizrendezési elvek és ezekre épült módszerek megalkotásához, mig végülis a belvizrendezés megtalálta a helyét a komplex vízgazdálkodás keretei között. Azokat a tervezési, üzemelési és előrejelzési problémákat pedig, amelyeket a belvizrendezés e keretek között napjainkban felvet, legcélszerűbben a korszerű rendszerhidrológiai vizsgálati módszerekkel lehet megoldani. Ez a munka áttekinti a hidrológia e különleges magyar vonatkozású ágának, a síkvidéki vízrendezés, a belviz hirdo- lógiájának fejlődéstörténetét. Vezérfonalnak a belviz-prob- léma szemléletét választotta, s ezt is kutatja, hogy a történelmi fejlődés során kialakult egyes elméletek milyen gyakorlati igények kielégítése érdekében keletkeztek, és mennyire feleltek meg céljuknak.
