Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
1. Markó I.: A földmű víztelenítéséről általában
1. A földmű víztelenítéséről általában A földmunkák állékonyságát leggyakrabban a víz kártételei veszélyeztetik. A víz romboló hatása ellen idejében kell védekeznünk, ezért a földmű víztelenítését minden esetben előre meg kell terveznünk. A földmunka állékonyságát károsan befolyásolhatják az 1.1a és 1.1b ábrákon feltüntetett hatások. Ezeken az ábrákon levő sorszámozásnak megfelelően a következők lehetnek: 1. A földműre hulló csapadékvíz, amely ellen eróziónak ellenálló hajlással kiképzett rézsűk nyújtanak védelmet, mérnökbiológiai szempontból jól megoldott gyepesített felületekkel. 2. Kapilláris víz, amelynek fagyveszélyes hatását burkolat alatti talajcserével küszöböljük ki. 3. Pangó vizek, amelyek a bevágások alján oldalárok és töltések lábánál talpárok hiányában keletkeznek, vagy a tükörben, ha a tükör víztelenítéséről nem gondoskodunk. 4. A nyers rézsűfelületeket erodáló víz, amely — övárok és a bevágási rézsűkön épített surrantó hiányában — a rézsűkön okoz ki marásokat. 5. Talajvíz, amely a bevágási rézsűkön okoz hámlásokat, kagylósodásokat, csúszásokat és suvadásokat. A talajvíz ellen a közút földművét szivárgókkal védjük meg. 6. A belvízállásokból a bevágás felé szivárgó víz a bevágási rézsű állékonyságát veszélyeztetheti, ami ellen lecsapolóárokkal védekezünk. 7. Az ún. veszélyes talajok (repedezett agyag, makro- porózus lösz stb.) üregeit kitöltő össze nem függő talajvíz, amely a rézsűkön csúszást, roskadást idézhet elő. Káros hatása ellen bordák építésével védekezünk. 8. Az élővízfolyások és tavak hullámverése, amely a rézsűket rézsűbiztosítás vagy partvédelem hiányában elhabolja. 9. Nyomás alatti rétegvizet tartalmazó vízáteresztő réteg, amely szivárgórendszerrel csapolható meg. 10. A földmű koronáján át beszivárgó víz, amely áramlási nyomást okozhat. Az előbbiekben felsorolt károk elleni védelmi műveinket és szerkezeteinket úgy kell méreteznünk, hogy: — a lejtős terepen a földmű felé áramló külső víz; — a földműre hulló csapadék; — a földmű rézsűjével érintkező folyó- vagy állóvíz; — a földmű közeli talajvíz (kapilláris víz) és rétegvíz kártétel nélkül lefolyást találjon. Azok az óvóintézkedések, amelyek által a földművek védelme biztosítható a víz kártételei ellen, három csoportba oszthatók: 1. a terepről aföldmű feléáramló ún. külsővizek elvezetése (1.1a és 1.1b ábrákon 1, 3, 4, jelű hatások): 2. a földmű alépítményének talajvíztelenítése (1.1a és 1.1b ábrákon 2 és 5 jelű hatások): 3. a földmű pályájának víztelenítése (pl. közutak átkelési szakaszának csatornázása). 7
