Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk
4.8. táblázat Szárazon rakott terméskő árok- és rézsűburkolat anyagszükséglete Megnevezés Közönséges Ékelt Idomított Közönséges Ékelt Idomított Közönséges Ékelt Idomított 15 cm 20 cm 25 cm vastag burkolathoz szükséges, m3/m2 Homokos kavicságyazat, kb. 10 cm vastag 0,17 0,16 0,15 0,19 0,18 0,17 0,24 0,23 0,22 Terméskő 0,18 0,20 0,25 0,25 0,26 0,33 0,32 0,33 0,41 Hézagkitöltő habarcs, 5 cm vastag F/350 ö 0,02 0,019 0,015 0,02 0,019 0,015 0,02 0,019 0,015 30 cm 40 cm 50 cm vastag burkolathoz szükséges, m3/m Homokos kavicságyazat, kb. 10 cm vastag 0,31 0,30 0,29 0,38 0,36 0,34 0,45 0,43 0,41 Terméskő 0,38 0,41 0,48 0,51 0,55 0,64 0,64 0,69 0,80 Hézagkitöitő habarcs, 5 cm vastag F/350 ö 0,02 0,019 0,015 0,02 0,019 0,015 0,02 0,019 0,015 A terméskő burkolatokat a 4.17. ábra a és b részletén látható vízszintes fenékkiképzésen kívül szokásos még a 4.30. és 4.35. ábrán látható csészealakkal is kiképezni a kisvizek koncentráltabb levezetése céljából. Betonba rakott terméskővel burkolt árkok hidraulikai adatait a = 0,40...1,00 m fenékszélesség és h = 0,30... 1,00 m vízmélység esetében a 4.31. ábrán látható grafikonról közvetlenül leolvashatjuk. A szárazon, ill. betonba rakott terméskő árokburkolat anyagszükségletét a 4.7. és 4.8. táblázat tünteti fel. A terméskő burkolatok szerepe, jelentősége csökkenőben van, mert a gyártott burkolatok olcsóbbak, munkabérük kisebb, és a beton, vasbeton előregyártott árokburkolatok sok szempontból jobbak. 4.54. Helyszínen készített beton árokburkolatok Hazánkban a terméskő burkolatokon kívül a legelterjedtebben a betonburkolatokat alkalmazzák. Ezeket vízáteresztő vagy vízzáró kivitelben készítik, a helyszínen monolitikusán bedolgozva, vagy előregyártó üzemekben gyártott elemekből. A vízépítési betonok nyomószilárdsága 203 kp/cm2 körüli érték legyen. Ennek elérése céljából lehetőleg 300— 350 kp/m3 C 500-as cementet és 30 mm max. szemcse- nagyságú, legalább II. osztályú adalékanyagot használjunk. A helyben csőm üszőit betonburkolatok csak a 6/4-nél laposabb rézsűkre helyezhetők el kézi bedolgozással és zsaluzás nélkül. Meredekebb rézsűkön a beton csak a koporsó alakú zsaluzás mögé való csömöszöléssel áll meg (4.17. ábra c és d részlet). A betonburkolat számára a földmunkatükröt igen gondosan kell előkészíteni. A kívánt tömörségi érték a tükörben Try = 90% legyen. Mi szabja meg a helyben csömöszölt betonlap vastagságát? A helyszínen készített betontábla vastagsága függ a beton minőségétől; a tábla méreteitől; a szűrőágyazat vastagságától és tömörségétől és az altalajtól. Általában 10 cm-nél vékonyabb betonburkolatot a helyszínen ne készítsünk. Tapasztalat szerint általában a lapokat felesleges megvasalni. Nagyon fontos, hogy a lap teljes felületét vibrálással egyenletesen tömörítsük. A felületi egyenlőtlenségeket nem szabad utólag lesimítani, mert a később felhordott habarcsréteget a fagy ledobja. Kivitelezéskor először a fenékbetont készítjük el, majd a rézsűt alkotó lapokat, végül a padkaburkoló lapokat, egymást váltogatva a 4.32. ábrán látható sorrendben. Ennek az építési sorrendnek a betartása a zsugorodásokból keletkező repedések elkerülése érdekében feltétlenül szükséges. A munkahézagokat agyagos mésszel festjük le. Bitumenbe itatott vékony faléc, szigetelőlemez, bitumen stb. alkalmazása a terjeszkedő hézagokban szükségtelen, sőt káros, mert a kidudorodó hézagkitöltő anyag nagyobb vízsebességek esetén vízugrást okozhat (4.33. ábra). A helyben csömöszölt betont földnedves állapotban dolgozzuk be, nehogy a kifolyó cementlé a szűrőágyazatot megkösse. Az alkalmazott adalékanyag legnagyobb szemcseátmérője a lap vastagsági méretének harmada, de legfeljebb 40 mm lehet. 73
