Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk
A metszet A metszet 4.22. ábra. Úti árok fenéklépcsője a betonba rakott terméskő vízládával; b beton vízládával 4.23. ábra. Főközlekedési útvonal oldalárkának eséscsökkentő fenéklépcsőit vízpárna nélkül készítették, ennek hiányában a lebukó víz energiája kimosást okozott árokburkolat gazdaságosabb. A burkolt árokban pedig akkor létesítünk fenéklépcsőt, ha az út esése (Jút) nagyobb, mint a burkolt útárok megengedett maximális esése (J™*). Ha a burkolt árok nagy esése miatt a megengedett határsebességet (2.8. táblázat) túllépnénk, akkor az árkot lelépcsőzzük (4.21. ábra). Az eséscsökkentő fenéklépcsőket betonból vagy betonba rakott terméskőből készítjük (4.21., 4.22. és 4.24. ábra). Az egyes fenéklépcsők közötti esést a 2.9. táblázat és 4.9. ábra adatai szerint határozzuk meg. Egymástól kb. 20 m-nél közelebb már nem építünk fenéklépcsőt (4.21. ábra), hanem az árkot surrantószerú'en képezzük ki, mert ez gazdaságosabb és biztonságosabb (Markó: Földművek, Védelem). A 20 m-nél közelebb helyezett lépcsők bármelyikének megrongálódása ugyanis a felette levő lépcső tönkremenetelét okozhatja. Az útfenntartási gyakorlatban — helytelenül — az eséscsökkentő fenéklépcső vízpárnáját a 0,5 m-nél nagyobb bukás esetében is elhagyják, — és ezzel a fenéklépcső tönkremenetelét okozzák — azzal a hibás indokolással, hogy nem kívánnak az árokban iszapot tárolni (4.23. ábra). Ez az el66
