Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk
a, b betonba rakott terméskő; c, d helyben csömöszölt betonburkolat; e, f előregyártott betonburkolat; g burkolat mögötti talajvíz bevezetése alagcsővel az árokba vízszintek kiegyenlítése céljából a talaj lineáris zsugorodása 5%-nál nagyobb, a megfelelő szemcsés anyagból készített ágyazat egyben a szükséges talajcserét is jelenti. A fagyveszélyes talajokon az ágyazat vastagsága legalább 15...30 cm legyen. Az ágyazatot sohase vezessük ki a felszínig, hanem padkával szigeteljük el. Minden esetben meg kell akadályozni a felszíni víz ágyazatba való beszivárgását (4.16. és 4A1. ábra a részlet). Olyan helyen, ahol a talajvízállás magas, és az árok gyakran üres, a víznyomás és a fagyhatások gyorsan elpusztíthatják burkolatunkat. Ilyenkor szivárgóágyazattal vagy a burkolat alatt kaviccsal töltött fészekben 5 m-enként elhelyezett talajcsövekkeí-gondoskodunk a vízszintek kiegyenlítődéséről (4.17. ábra, g részlet). Közlekedési pályák árkainál ajánlatos az árokburkolatot 15...30 cm-rel a mértékadó nagyvízhozam fölé emelni, hogy a víz túl ne bukjon a burkolat élén és mögé ne szivárogjon (4.17. ábra). A burkolattal érintkező ágyazat szemnagyságának nagyobbnak kell lennie, mint a burkolat hézagainak szélessége. Ajánlatos legalább kétszer akkora szemnagysággal számolni, mint a burkolat hézagának szélessége. 4.43. / Burkolatok hézagai Igen nagy gondot kell fordítani a burkolat hézagainak kiképzésére. Az egy darabban készített monolit burkolatokkal rosszak a tapasztalatok, mert azok előbb-utóbb megrepedtek. Ezért a burkolatokban legalább 3...5 m-enként keresztirányú munkahézagokat hagyunk. A hazai gyakorlat szerint a hézagokat a burkolatszélesség kétszeres távolságára, de legfeljebb 6 m-enként helyezzük el. Burkolólapokat sohasem helyezünk el kötésben, hanem hálószerűén (4.18. ábra), mert a burkolat idomulóképessége akkor a legnagyobb, ha az illesztési hézagok hossz- és kereszt- irányban végig egyenes vonalat alkotnak. Leghelyesebb a 4.18. ábra e megoldása, ahol a kötésben elhelyezett kisebb mezőket átmenő hossz- és keresztirányú hézaggal választjuk el (ún. ,,parketta”-kötés). A burkolólapok hézagait általában nem töltjük ki, csak akkor, ha a földmű állékonyságát a beszivárgó víz veszélyezteti (makroporózus talaj, csúszásveszély stb.). A hézagot lehetőleg vízzáró és rugalmas anyaggal töltsük ki. Ahol az árokburkolat vízzárása nem követelmény, ott megelégszünk a burkolólapok hézagainak természetes beiszapolódásával. 63 4.17. ábra. Árokburkolatok
