Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk

A 4.2. táblázatban á

1

értékek szerepelnek. E segédmennyiségek útján a szelvény középsebessége megállapítható a

v = cQ

összefüggésből,

ahol F a szelvény keresztmetszeti területe, amely a 3.1. táblázat adatai alapján egyszerűen megállapítható, m2; c a segédmennyiség (4.2. táblázat): Q a szelvény vízemésztő képessége, m3/s, mely értéket a 4.9. grafikon középső részén a függőlegeseken olvashatunk le.

1. példa

Ismert az árok mértékadó nagyvízhozama (Q); az árok fenékesése (7); az árok rézsűhajlása (g) és az árok vízmélysége (h). Keressük az árok fenékszélességét (a).

Adatok:

Q = 0,1 m3/s az árok mértékadó nagyvízhozama:

/ = 1,0%o az árok fenékesése; q = 1:1 az árok rézsűhajlása; h = 0,4 m az árok vízmélysége.

A 4.9. ábrán a Q = 0,1 m3/s értéket függőlegesen levetítjük az / = 0,1 %0 ferde vonalra, majd ezek metszéspontjából vízszintest húzunk mindaddig, amíg a h = 0,4 vízszint- mélység vonalát nem metsszük, és innen felvetítjük függőlegesen a fenékszélesség vonalára a nyert adatot, ahol a = = 0,50 m értéket kapunk.

A víz középsebessége (4.2. táblázat):

v = cQ = 2,78-0,1 = 0,278 m/s.

2. példa

Ismert az árok mértékadó nagy vízhozama (Q); az árok fenékesése (/); az árok rézsűhajlása (g) és az árok fenék- szélessége (a). Keressük az árok vízmélységét (/)).

Adatok:

Q = 0,06 m3/s az árok mértékadó nagyvízhozama;

1 — 0,3%o az árok fenékesése; g = 1:1,5 az árok rézsűhajlása; a = 0,4 m az árok fenékszélessége.

A 4.9. ábrán a Q = 0,06 m3/s értéket függőlegesen levetítjük az / = 0,3%o ferde vonalra, majd ezek metszéspontjából vízszintest húzunk, míg az a = 0,40 m fenék- szélesség értékből lebocsátott függőlegest nem metszi. A metszéspont a h = 0,4 m vonalra esik, tehát a keresett fenékszélesség a = 0,4 m lesz.

A burkolatlan vízvezető árkok legnagyobb mélységeinek megengedett értékei a rézsűhajlás függvényében (átlagos tájékoztató adatok) a 2.5. és 2.6. táblázatban megadott határsebességek között

4.3. táblázat

Rézsűhajlás

Talajnem

1:1

1:1,25

1:1,5

1:1,75

megengedett

magasság, m

Laza szemcsés talaj

0,8

1,0

1,5

2,5

Tömör szemcsés talaj és sodorható iszap

1,0

1,5

2,0

3,0

Kemény iszap és sodorható sovány agyag

1,2

1,5

2,0

3,0

Sodorható kövér agyag

1,5

2,0

3,0

3,0

Kemény agyag

3,0

4,0

4,0

4,0

A víz középsebessége (4.2. táblázat): v = cQ = 2,50-0,06 = 0,15 m/s.

Megjegyezzük, hogy a burkolatlan vízvezető árkok mélységét nem lehet bizonyos, a talajnemtől függő mértéken túl fokozni. A burkolatlan vízvezető árkok legnagyobb mélységeinek megengedett értékei a rézsűhajlás függvényében (átlagos tájékoztató adatok) a 2.5. és 2.6. táblázatban megadott határsebességek között a 4.2. táblázatban találhatók.

3. példa

Ismert azárok fenékesése (7); az árok fenékszélessége (a); a vízmélység (h), a rézsűhajlás (g).

Keressük az adott méretű árok vízemésztő képességét

(Q).

Adatok:

/ = 4,0%o az árok fenékesése; a — 0,60 m az árok fenékszélessége; h = 0,30 m a vízmélység; q = 1:1,5 az árok rézsűhajlása.

A 4.9. ábrán a jobb oldali grafikonon megkeressük az a = 0,60 m fenékszélességhez és a h = 0,30 m mélységhez tartozó metszéspontot, majd ezt vízszintesen rávetítjük az I = 4%o esés ferde vonalára, és az így kapott metszéspontot függőlegesen levetítjük; a Q = 0,16 m3/s értéket kapjuk.

A víz középsebessége (4.2. táblázat): v = cQ = 3,17-0,16 = 0,51 m/s.

55