Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk

• sin « = 0,25

K

özút

4.4. ábra. A különböző mederbiztosítási módszerek alkalmazásának határai az esés függvényében

Az oldalárokkal való víztelenítés kivitelezése lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, mint a továbbiakban ismertetett zárt csatornák építése. Hátrányuk, hogy a közutakon a közlekedést akadályozzák. Ha a bevágás hosszabb szakaszon vízszintes, vagy a 4.2. ábrán leolvasható minimális esésnél kisebb lejtésű, akkor az oldalárok fenékszintje már nem párhuzamos a földmű koronaszintjével, hanem folyamatosan mélyül (4.3. ábra). Burkolt oldalárok legnagyobb esése a pályával egyező, mert az engedélyezett legnagyobb pályaesés mellett sem keletkezhet az árokban a burkolatra káros vízsebesség.

Az oldalárkot akkor nem kell burkolattal biztosítani, ha fenékesése megfelel a 4.2. ábrán feltüntetett követelményeknek. Ha az árok esése 0,2...0,3%-nál kisebb, akkor a sebesség növelése céljából sima betonlappal, ha

1...6%-nál nagyobb, akkor a kimosás veszélye ellen minél durvább felületű terméskővel kell az árkot burkolni. Ha a víz sebessége nagyobb, mint ami a burkolatra megengedett határsebesség (2.7. táblázat), akkor eséscsökkentő fenéklépcsőket vagy surrantót alkalmazunk (4.4. ábra).

4.5. ábra. Talpárok

a töltés mellett; fa depónia mellett; c mély árok és az útpálya közötti pótpadka kiképzése

50