Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

3. Markó I.: A terep víztelenítése

3.5. táblázat

A hidraulikailag legkedvezőbb trapéz alakú szelvény meghatározásához szükséges viszonyszám értéke a különböző rézsűhajlások függvényében (Agroszkin, 1953)

A rézsű aránya (Q)

Függőleges

1:1/4

1:1/2

1:3/4

1:1

1:1,25

1:1,5

1:1,75

1:2

1:2,25

1:2,5

1:3

1/4

2/4

3/4

4/4

5/4

6/4

7/4

8/4

9/4

10/4

12/4

Rézsűhajlás

0

0,25

0,50

0,75

1,00

1,25

1,50

. 1.75

2,00

2,25

2,50

3,00

ßh\

2,000

1,562

1,236

1,000

0,828

0,702

0,606

0,532

0,472

0,424

0,385

0,325

e = 2]/i +f?2

2,000

2,062

2,236

2,500

2,828

3,202

3,606

4,032

4,472

4,924

5,385

6,325

A keresztszelvény nedvesített kerülete

Nedvesített kerület:

P =

F

R ’

0,90 m2 0,35 m

= 2,57 m.

ahol Q a keresztszelvény vízemésztő képessége, m3/s. A keresztszelvény fenékszélessége

a = P - 2h fí.

Fenékszélesség:

a = 2,57 - 2 • 0,70 fí = 0,60 m.

Adatok (3.6. ábra):

h = 0,70 m a csatorna vízmélysége;

I = 0,010 a csatorna esése;

Q = 2,60 m3/s a csatorna vízemésztő képessége; n = 0,017 a csatorna érdességi tényezője.

Az n = 0,017 és R — 0,35 értékeknek megfelel a 3.2. tób- lázatban:

s = 28,8 m/s,

a középsebesség pedig

vk = 28,8/001 = 2,88 m/s.

Az így kapott érték a 2.7. táblázatban közölt határsebességen belül van, tehát megfelel.

A hidraulikailag legkedvezőbb szelvény fenékszélességét számítjuk ki ezután.

Ellenőrzés:

a = 0,828h aá 0,60 m.

Nedvesített terület:

2,60 m3/s 2,88 m/s

= 0,90 m2.

4. példa

A hidraulikailag legkedvezőbb trapéz alakú szelvényt adott keresztmetszeti területesés és érdességi tényező esetében a 3. példában közölt számítási módszernél egyszerűbben is megközelíthetjük, ha kielégítjük a következő feltételeket (3.7. ábra):

b-=2/r+l5';

~ = 2(}T+l?-e) ■

o= 2h (i/ng2 -9)

42

3.7. ábra. Trapéz alakú csatorna hidraulikailag legkedvezőbb szelvényének meghatározása adott vízmélység és rézsűhajlás esetében