Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
2. Markó I.: A terepről lefolyó vízmennyiség meghatározása
A lefolyási tényező: Keressük a meglevő csatornába a leérkezés t időtartamát: a = 0,7 -4 ha + 0,46 -6 ha + 0,37 • 20 ha + 0,60 -15 ha 45 ha t L v 1300 1,0 = 1300 s. = 0,44. Átszámítjuk percre: A csatornahossz: L = 880 m. A csatornában megengedhető határsebességek (2.5.—2.8. táblázat): ''min = 0,2...0,5 m/s; ymax = 3,5...6,5 m/s. A csatornában lefolyásra kerülő csapadékból származó legnagyobb mértékadó vízmennyiség sebessége példánkban v = 1,10 m/s. A leérkezés időtartama 880 Í7TÖ 800 s, azaz t 800 6Cf 13,3 min. A 2.9. ábrán a táblázatban Pécs város esetében a 13,3 perchez legközelebb álló 15 perc csapadék-időtartamhoz 2 évi gyakoriság esetén a q = 140 l/s ha érték tartozik, amelyet 150 l/s ha értékre felkerekítünk (kb. 7...10%-kal), tekintettel a számítás adatainak bizonytalanságára. A vízmennyiség NQ50o/o= 0,44-150 l/s ha• 45 ha = 2970 l/s. A 2.8. és a 2.9. ábrákon feltüntetett grafikonok adatait a meglevő csatornák ellenőrzésére is jól fel lehet használni. t = - 21,6 min. 6,0 A 21,6 perc időtartamhoz és a megadott, méretezés alapjául szolgáló 140 l/s ha fajlagos esővízhozamhoz 2 éves gyakoriság tartozik. * * * Megjegyezzük, hogy a 2.8. és 2.9. ábrákon közölt csapadékgörbék egy része csekély számú adat alapján készült, ezért azokat idővel, a további észlelések alapján újból helyesbíteni kell. Vegyük figyelembe tehát, hogy a vezérállomáson észlelt adatok jelenleg nem teljes pontossággal általánosíthatók az egész övezetre, ezért az értékeket kb. 8...10%-kal ajánlatos megnövelni. Mindig gondoljunk arra, hogy nem indokolt a csatornázás méretezésekor túlságosan kifinomított számítási módszereket alkalmazni, és túlzott pontosságra törekedni, mivel a számítás alapjául szolgáló empíriák még sok bizonytalanságot tartalmaznak. A számítás bizonytalanságát még az ex-, illetve infiltráció is növeli. Tapasztalatunk szerint talajvíz juthat a csatorna- hálózatba, mivel a betoncsatornák fala és a csőkötések gyakorlatilag nem vízzáróak. Azonban nem csak erre az infilt- rációra van lehetőség, hanem az exfiltrációra is, tehát a csatorna által vezetett víz kiszivárgása is megtörténhet. Míg az előbbi növeli a levezetendő vízmennyiséget, az utóbbi csökkenti azt. A cementhabarccsal illesztett betoncsöveknél az infilt- rációt a csőátmérő minden cm-re számított 2. példa 0,5 m3/nap • km fajlagos hozammal Vizsgáljuk meg, hogy egy meglevő csatorna milyen gyakorisággal képes a méretezés alapjául szolgáló 140 l/s ha fajlagos esővízhozamot emészteni, ha a csatorna hossza L = 1300 m, a víz sebessége a csatorna teljes töltése esetén v = 1 m/s (2.17. ábra). kell figyelembe venni. Más források szerint 2—6 l/km2 hozamot kell a nem vízzáró csatornák méretezésekor alapul venni. A vízhozam számításakor az exfiltrációt a biztonság érdekében elhanyagoljuk. 30
