Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
2. Markó I.: A terepről lefolyó vízmennyiség meghatározása
2.14. táblázat Belvízgyűjtő területek osztályozása (Salamin, 1959) Vízgyűjtő terület jele* Vízgyűjtő terület talaja Talajnem A belvíz származása A talajvíz helyzete a laza kavics homok 9c + q, magas b középkötött vályog 9c + q, magas c kötött szikes agyag agyag vályog 9 c magas d tőzeges tőzeg 9c + 9f magas e laza homok kavics 9c + 9t mély f közép kötött vályog 9C + 9t mély qc a csapadékból közvetlen származó víz ; qt a talajvízből származó víz ; q( a töltéseken és a töltések alatt átszivárgó, továbbá a talajból felfakadó víz. * (A különböző vízgyűjtő területekhez tartozó fajlagos vízhozam értékeket a 2.15. táblázat tartalmazza. művelés, növényzet eltávolítása, lejtő irányú közutak stb.) is elősegítik és siettetik. A lejtőkön lefutó víz mozgási energiája nagyobb, mint amennyi továbbmozgatásához szükséges. Ez a fölös energia talajszemcséket ragad magával, erodálja környezetét. A víz talajpusztító munkája, az erózió következtében a lejtőn eleinte erecskék, barázdák keletkeznek, amelyek folyamatosan vízmosásokká fajulnak (2.12. ábra). Lesodrás csak a kritikus sebesség (0,12...0,15 m/s) elérésekor jelentkezik. A mértékadó nagyvízhozam számítása szempontjából a vízmosást három jellegzetes szakaszra osztjuk: 1. A vízmosás legfelső része a katlan, amely folyamatosan bővül, mélyül és rendszerint hátrál. A hordalékot innen mossa ki, ill. öblíti le a víz (2.13. ábra). 2. A vízmosás alsó része a hordalékkúp. Esése lényegesen kisebb, mint a katlannak. A vízmosás ennek következtében hordalékát továbbszállítani nem képes és nagyrészt a hordalékkúpon lerakja. 3. A katlan és a hordalékkúp közötti rövid torokszakasz jellemzője, hogy itt a vízmosás a medrét sem nem mélyíti, sem nem tölti fel, tehát a torokszakasz állandó jellegű. 2.15. táblázat Belvízcsatornák fajlagos vízhozamának közelítő értékei (Salamin, 1959) 9i = 9C + 9t l/s km2 Sorszám A téli félév csapadékösszege mm Vízgyűjtő terület kiterjedése km2 A fajlagos vízhozam közelítő értékei a (l/s. km2) b c d e f jelű vízgyűjtő területen (2.14. táblázat első oszlopa) i. 0...225 >500 10...24 25...46 — 8...10 — 250...500 11...26 27... 53 45...65 8...19 — o u*> ö 00 1 2...30 31...60 52...75 9...20 — < 80 12...30 31..60 52...75 9...20 — ii. 225...250 >500 14...34 35...55 _ 1 2...28 10...26 250...500 15...38 39...63 Cn O-vJ O 1 3...29 11...29 80...250 17...43 44...71 58... 80 13...31 12...31 <80 17...43 44...71 58...80 13...31 12...31 in. 250...275 >500 18...39 40... 60 _ 1 6...32 14...30 250... 500 20... 44 45...69 55...75 17...34 15...33 80... 250 22...47 52...78 63...86 18...36 17...36 <80 24... 52 60... 90 70...100 20... 40 20... 40 IV. >275 250... 500 _ _ o 00 ö o — — 80... 250 — — 69...92 — — <80 — — 80...110 — — = fajlagos vízhozam; qc = a csapadékból közvetlenül származó víz; qc = a talajvízből származó víz. Egyébként a lejtős felszínü és magasabb fekvésű, középkötött talajú vízgyűjtő területeken a kisebb értékeket alkalmazzuk a talajvízszint mély helyzetére és a vályogtalajok igen jó vízháztartására tekintettel. 25
