Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás gazdaságossági kérdései

Az egész országra kiterjddő, átfogó vízügyi tevékenység megteremtésének egyik fontos lépése volt a vízrajzi szolgálat megszervezése 1886-ban. A felszabadulás után, 1946-ban, a 6060/1948. korm.sz. rende­let mindenféle vízgazdálkodási feladatot állami feladattá nyilvá­nított, államosította a vizitársulatokat és létrehozta a vízgaz­dálkodás egységes központi szervét az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt. Sajnos az uj szervezet nem tudott megerősödni és még mielőtt a vízgazdálkodás egységes irányításának előnyei megmu­tatkoztak volna, túlsúlyba jutottak a szervezet hibái. Ezek közül egyik legsúlyosabb volt az összes vízgazdálkodási feladat ellátásának állami feladattá nyilvánítása, mert ez kikap­csolta a helyi erőforrásokat, ugyanakkor túlzottan megterhelte az állami szervezeteket. A vízgazdálkodásban érintett tárcák sem érezték át kellő­képpen azt, hogy a vizgazdálkodás - azaz a vizzel mint korláto­zottan rendelkezésre álló természeti kinccsel való gazdálkodás - éppúgy egységes, központi irányítást kíván, mint pl. az energia- gazdálkodás. A tárcák elkülönülési törekvéseinek hatására 1951-ben meg­szüntették az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt és a vizügyek irányítását a szaktárcáknak adták át. A vizügyi államigazgatás is teljesen széttagozódott és csak a felállított Országos Vízgaz­dálkodási Tanács biztosította sokfelé ágazó vízgazdálkodási tevé­kenység egységes szemléletű koordinálását. A tervgazdálkodás megszilárdulása és kiszélesedése nyomán azonban a mezőgazdaság fejlesztésében és az ipari vízellátás kér­désében jelentkező nehézségek újból ráirányították a figyelmet az egységes vízgazdálkodásra. A Párt és a Kormány egyrészt a vizü­gyek ellátásának szervezetlenségéből eredő hibák felszámolása cél­jából, másrészt a népgazdaság tervszerű fejlesztése érdekében el­határozta a vizgazdálkodás korszerű szervezetének létrehozását. Megállapította, hogy- a vizgazdálkodás közvetlenül érinti a népgazdaság vala­mennyi ágát, - a mezőgazdaságot, az ipart, a közleke­dést, a kommunális gazdálkodást stb.,- a vizgazdálkodás egyes ágazatai* az árviz és belvízvéde­kezés, a folyó és patakszabályozás, az öntözés, a vizerő­- 98 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom