Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás gazdaságossági kérdései
Gazdaságossági számítás szempontjából a vizgazdálkodási beruházások az alábbi csoportokba sorolhatók: 1. közvetlen gazdasági eredmény létrehozására szolgáló beruházások (:öntözés, halastó építés, hévizhasznositás, vizerőhasznositás:), 2. népgazdasági károk elhárítását célzó beruházások (:bel- vizrendezés, árvízvédelem, vízfolyás rendezés:), 3. szolgáltatás jellegű beruházások (:ivó- és ipari vízellátás, szennyvízkezelés:). Az elsó két csoportba sorolt beruházások gazdaságossági hatékonysága számítással kimutatható. A harmadik csoportba tartozó beruházások gazdaságossága csak viszonylag mérhető. Az egyes vizgazdálkodási ágazatokban alkalmazható számítási módszerekkel részletesen nem foglalkozunk. Az azonos célú beruházások gazdaságossági vizsgálata az Országos Tervhivatal által előirt módszerek megfelelő értelmezésével elvégezhető. Egyébként a vízgazdálkodás# beruházások hatékonyságának számítási módszerei most vannak kidolgozás alatt. A vizgazdálkodási beruházások megvalósitása során igen gyakran előfordul, hogy a létesítmény egyidejűleg több népgazdasági ág érdekében épül, illetőleg több igény egyidejű kielégítését szolgálja. Az ilyen létesítményt több feladatú (komplex) vizgazdálkodási létesítménynek nevezzük. A komplex müvek közül a legjellegzetesebbek: a folyami duzzasztómű és a víztározó. Az utóbbi időben mindjobban elterjed a folyók komplex hasznosítására irányuló törekvés, mind a szocialista, mind a tőkés országok gyakorlatában. Erre a törekvésre az a felismerés vezetett, hogy a közös célú létesítmények költsége megosztható a használók között, ami számlikra kedvezőbb gazdasági körülményeket teremt. Egyes esetekben csak Így válik gazdaságossá valamelyik vizgazdálkodási feladat megoldása. A komplex létesítmény költségeit az érdekelt ágazatok között meg kell osztani, A költségeknek az egyes ágazatok közötti helytelen megosztása az ágazati beruházások gazdaságossági értékelését eltorzítja, azok fejlődését helytelen irányban térit! és hibás döntéseket eredményezhet. Ez a kérdés a vizgazdálkodási tervezésnek, általánosan elfogadott módszer hiánya miatt, sok nehézséget okoz.-95-
