Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

Feltételesek azok a vízhasználatok, amelyeket a vizjárási viszonyoktól függően engedélyezünk, ha már a feltétlen vízhasználatok igénye ki van elégítve.

Ideiglenes viz használatnak nevezem azt az esetet, amikor meghatározott időre adjuk az engedélyt, mondjuk egy évre. Ilyenre kerülhet sor pl. amikor egy öntözőrendszer tervszerűen csökkenti vízigényét egy vagy két évre, az Így átmenetileg felszabadult vizet hasznosítjuk kis anyagi ráfordítással, amely gyorsan megtérül.

Ezek után foglaljuk össze, hogy mik az eszközei a vízkészletek leghatékonyabb hasznosításának:

1. Vízfolyásonként felül kell vizsgálni és meghatározni a mederben hagyandó minimális vízhozamot.

2. Tudományosan megalapozott és a gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztott viznormák alkalmazásával csökkenteni a vízfelhasználást.

3. A gazdaságos tűrés mértékének megállapításával növelni az ugyanazon hasznosítható vízkészlethez tartozó vízhasználatokat .

á. Az egyes vízgazdálkodási ágazatban felhasznált viz gazdasági hatékonysága alapján rangsorolni a vízhasználatokat .

5. Feltételes és ideiglenes vizhasználatok engedélyezésével növelni a vízkészletek kihasználási fokát.

6. Tározással növelni á mértékadó időszakok vízkészletét.

A vízgazdálkodási hossz-szelvény a vlzkészletgazdálkodás másik hasznos segédeszköze.

Ezen a vízfolyás sematikus hossz-szelvényén a kisvízi, vagy a vízmérleg alapjául választott tartósságu vízhozam ábrája van feltüntetve természetes és a vízhasználatokkal befolyásolt állapotban, az élővizigény és az esetleges tározásnak a vízjárásra gyakorolt hatása.

A hossz-szelvényről egyszerűen leolvasható, hogy hí>l jelentkezik tározó nélkül ki nem elégíthető igény, vagy hol jelentkezik kihasználatlan vízkészlet.- 91 -