Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

kozások ugyanis mennyiségét és minőségét is döntő mértékben megváltoztathatják. E változtatásokat igyekeznek korlátozni a nemzetközi vizügyi szerződések. A múltbeli beavatkozások a tervezések alapjául szolgáló észlelési adathalmaz inhomogenitását eredményezhetik, a jövőbeliek ismerete nélkül viszont a K.-t érintő fejlesztések terve nem lehet reális.

i '

Mederben hagyandó viz

Az a minimális vizhozam, amely elsősorban a vizfolyás élő- vízforgalmának biztosítása, élővilágának fenntartása érdekében a mederben hagyandó. Mennyiségét részint a szükséges élővíz (l. ott), részint az átadandó viz (l. ott) szabja meg. Bizonyos vizhozam mederben való meghagyásához a felsoroltakon kivül egyéb érdekek is fűződnek, pl. a folyó mellékének növény- és állatvilága, mederfenntartás, hajózás, üdülés, vizisport, természet- védelem, stb. támasztotta igények.

Mélységi viz *

A földkéreg likacsos, hasadékos és üreges kőzeteiben, felső vízzáró réteg(ek) alatt elhelyezkedő, általában nyomás alatti viz. Felosztjuk rétegvízre, rétegzetlen kőzetekben (eruptivumok- ban, kristályos palákban, stb) tárolt vízre és mélykarsztvizre.

Mértékadó vízkészlet

Vízkészlet-gazdálkodási szempontból azonos a kritikus időszak hasznosítható vízkészletével.

Öntisztulás

Az a biológiai folyamat, mely a napfény ős a levegő oxigénjének együttes hatására, a természetes vizekben tenyésző mikroorganizmusok életfunkciói révén a szennyvizek szerves anyagának ásványi anyagokká való lebontását eredményezi.- 76 -