Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
Nagy súlyt ad a Kerettervnek és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a népgazdaság egészének fejlődésével összhangban legyen az, hogy a Kormány az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vezetőjének elnökletével a Keretterv kidolgozásánál felmerülő nagyobb jelentőségű elvi kérdések megtárgyalására Kormánybizottságot hozott létre. Annak érdekében, hogy a területi tervek kidolgozásánál a legmesszebbmenően érvényre jussanak a területi települési és termelési célkitűzések és hogy széleskörű lehetőség legyen az érdekelt szervek véleménynyilvánítására, a Kormánybizottsághoz hasonlóan, területi keretterv bizottságokat hoztak létre. Ebben résztvesznek a vizügyi igazgatóságok, a megyei pártbizottságok, a megyei tanácsok, állami gazdaságok, Hazafias Népfront, továbbá a területen működő tudományos kutató intézetek képviselői. A készülő Kerettervet a Magyar Tudományos Akadémiának erre a célra alakított Bizottsága tudományos szempontból megbírálta. Észrevételüknek egy részét még ennél a tervnél, a többit pedig a Keretterv továbbfejlesztése során kell figyelembe venni. A Keretterv 1965« közepére készül el. Ez idő szerint mér az anyagok rendezése, szakmai felülbirálata és nyomdai előkészítése folyik, s bár még csak nyers anyagok állnak rendelkezésre, máris a legszélesebb körök felhasználják eredményeit. A kerettervezés munkájának irányítására és ellenőrzésére alakult Kormánybizottság olyan határozatot hozott, hogy a Keretterv már felhasználható részeit még a végleges összeállítás előtt át kell adni más célra, ahol annak igénye felmerül. Távlati és éves tervek A vizgazdálkodás távlati tervei igazodnak a népgazdasági távlati tervekhez. így a hosszú távlatú vízgazdálkodási terv 1980-ig dolgozza fel a Kerettervre támaszkodva a jövő fejlődésének mértékét és módjait. A harmadik ötéves terv koncepciója most van kidolgozás alatt. Az éves tervek az országgyűlés által jóváhagyott ötéves terv bontásából alakul ki.- 70 -
