Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
A vitának egyik sarkalatos kérdése volt a területi vízgazdálkodási kerettervek határainak megválasztása. Ennek során három lehetőség kínálkozott: a közigazgatási határok (megye, járás), a vízügyi igazgatóságok határai és nagyobb vizgyüjtő-területek határai. Az első megoldás mellett szól az az érv, hogy a Keretterv célkitűzéseinek rájuk vonatkozó részét a közigazgatási egységeknek ismerniük kell. A Keretterv leggazdaságosabban és legmegbiz- hatóbban viszont úgy készíthető el, ha az egyes területi tervek határai a vizügyi igazgatóságok határaival esnek egybe. Az igazgatóságoknál vannak ugyanis a területet legjobban ismerő szakemberek, itt vannak összegyűjtve a jellemző adatok. Könnyen belátható viszont, hogy vizgazdálkodási tervet csak vizgyüjtő-terü- letekre lehet készíteni. Az egymást nem fedő követelményeket úgy hozták összhangba, hogy az országot a térképen feltüntetett 13 vizgyüjtő-területre bontották, úgy azonban, hogy azok határai a lehetőség szerint essenek egybe a vizügyi igazgatóságok határaival. Ahol ez nem volt lehetséges, ott a szomszédos Vizügyi Igazgatóság besegítésével hidalták át a Keretterv készítésének nehézségeit. A közigazgatási igényeket úgy elégitik ki, hogy a tervek fő célkitűzéseit, adatait megyei bontásban is megadják (21. ábra). A tematika felöleli az összes vizgazdálkodási ágakat. Az ország vizgazdálkodási lehetőségeiből kiindulva a jelenleg felmérhető távlati társadalmi szükségletek figyelembevételével az egyes vizgazdálkodási ágak optimális fejlesztését irányozza elő. Ilyen értelemben tárházhoz hasonlítható, amelyből azt meríthetünk egy-egy rövidebb hosszabb lejáratú távlati tervünkhöz, amire éppen szükségünk és erőnk van. A Keretterv készítésénél az irányítás legfontosabb feladata, hogy összhangot teremtsen a népgazdaság érdekei, a vízgazdálkodás egységes irányelvei, valamint a területi adottságok és igények között (21. ábra). Az Országos Vizgazdálkodási Keretterv az Országos Vizügyi Főigazgatóság és az alája tartozó intézmények kollektiv munkájával készül. A vízgazdálkodás komplex összefüggései miatt azonban elengedhetetlen a vízgazdálkodásban érdekelt szervekkel való legszorosabb együttműködés, ami nélkül a már ismertetett célkitűzéseket nem lehetne elérni.- 68 -
