Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

d) Viziközlekedésre alkalmas vízfolyások

Igen előnyös helyzetben van ebben a tekintetben Magyarország. A Duna nemzetközi viziut, amelynek vérkeringésébe a Tisza és a többi nagyobb mellékvizfolyás is bekapcsolható.

A népgazdaságnak a vízgazdálkodással szemben támasztott igényeit a vízkárok becsértékével és az elhárítás megkívánt biztonsági fokával, mig a vízhasznosítások igényét a szükséges viz mennyiségével és minőségével jellemezzük.

Törekedni kell az igények minél teljesebb kielégítésére, mégsem lenne célszerű kielégíteni - egyes kivételes esetektől eltekintve (életbiztonság, különleges értékek védelme) - a teljes biztonság követelményét. Bizonyos kockázatot vállalni, s bizonyos hiányokat tűrni kell. Az egyes vízgazdálkodási ágazatokban jelentkező feladatokat ennek az alapelvnek a figyelembevételével kell megoldani.

A következőkben röviden, áttekintjük a legfőbb ágazati feladatokat.

Árvizmentesltés, árvizvédekezés

Az ármentesités feladata megakadályozni, hogy a folyó árvize kilépjen a természetes medréből, s nagy területeket elöntsön, azaz lehetővé tenni az árterületen a települést, s a mezőgazda- sági termelést, ill. azok számára a megkívánható biztonságot nyújtani.

Az árvizvédekezés feladata az árvizvédelmi müvek megfelelő állapotban tartása, a védekezéshez szükséges munkaerő, anyag és eszköz biztosítása és árvíz idején a védekezés megszervezése.

Az ármentesités leggyakoribb megoldása az árvizek megfelelő magasságú töltések közé szorítása. Más módszerek: az árviz csökkentése térozással, az árviz levonulásának meggyorsítása a meder bővítésével, az esés növelésével és az árvizi hozamok megosztása.

A mintegy 4,0 millió kh. árterületet kereken J800 km össz- hosszuságu töltés védi. A védett területen él az ország lakosságának közel fele, ill. található a városok és községek 50%-a, s a közlekedési hálózat 50#-a. (11.ábra)A védett főbb értékeket a 12. ábra tartalmazza.- 31 -