Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. A vízfolyások hasznosítása

1.1 A HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEI

A hasznosítás lehetőségeit a következőképpen csoportosíthatjuk:

1. vízellátás,

2. vízi közlekedés,

3. vízerő-hasznosítás,

4. egyéb lehetőségek.

1.11 A VÍZELLÁTÁS

A vízfolyások a kommunális, ipari és mezőgazdasági vízellátás céljaira

aj biztosítják a vizet;

bj a medertározással lehetővé teszik a fogyasztás csúcsigényeinek kielégítését;

ej a duzzasztók beépítésével lehetőséget adnak gravitációs vízkivételre vagy kisebb magasságú emelésre.

A vízellátás kérdésével csak érintőlegesen — a több célú hasznosítás keretében — az 5. fejezetben foglalkozunk.

1.12 A VÍZI KÖZLEKEDÉS

Nagy jelentőségük van a vízfolyásoknak a szállítási feladatok megoldásában is:

a) természetes vagy szabályozott állapotukban lehetővé teszik a hajózást;

b) mesterséges hajócsatornák kapcsolódhatnak hozzájuk; biztosítják azok vízellátását;

ej kapcsolatot teremtenek a tengeri közlekedéssel..

A vízi közlekedéssel és a víziutakkal a 3. fejezetben részletesen foglalkozunk.

1.13 A VlZERÖ-HASZNOSlTÄS

A nap energiája a vizeket állandó körforgásra készteti, miközben azok jelentős energiakészletre tesznek szert. Ennek az energiakészletnek legnagyobb része a vízfolyásokban halmozódik fel, a vízfolyások pedig ezt az energiakészletet a mederellenállások leküzdésére fordítják. A vízerő-hasznosítás feladata a mederellenállások csökkentésével a vízfolyásokban rejlő potenciális energia hasznosítása.

A vízerőhasznosítás kérdésével a 4. fejezetben részletesen foglalkozunk.

8