Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
3. Víziutak - 3.3 Mesterséges hajócsatornák
3.3—17. ábra. Az ybbs—persenbeugi vízerőmű (Ausztria) iker hajózsilipje hasonlító vizsgálatot végezni. A hajóemelő mű jelentős előnye, hogy az átzsilipelés nem jár vízveszteséggel, továbbá az, hogy a hajót gyorsan lehet nagy magasságra felemelni. Az emelési sebessége kb. kétszerese a hajózsilipének. A hajóemelő mű lehet függőleges és ferde pályás. A ferde pályás hajóemelő művet siklónak nevezzük (3.3—18. és 3.3—19. ábra). A Duna—Tisza-csatorna tervei a gyóni vízlépcsőhöz függőleges pályás emelőművet irányoznak elő. A Szovjetunióban épülőben levő krasz- nojarszki vízerőműnél 1 :10 hajlású, 105 m szintkülönbségű siklót létesítenek. 2. A híd és a csatornahíd A csatornákat keresztező hidak költségét növeli a magas feljárók építése. Ezért, ha lehetséges, a hidakat a csatorna mélyebben bevágott szakaszán kell létesíteni. Ha a hidak alatt a hajózás részére szükséges űrszelvényt nem lehet biztosítani — pl. a pályaszint nem emelhető meg —, az egyik hídnyílás-
