Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
3. Víziutak - 3.3 Mesterséges hajócsatornák
Ahol a csatorna vízszintje a környező terület talajvízszintjénél lényegesen magasabb, ott a csatornát szigetelni kell. A csatornaszigeteléssel a 4.453 fejezet foglalkozik. Itt csak annyi jegyezzünk meg, hogy a hajó- zsára alkalmas csatornák fenékszigetelését 0,70 -t- 1,0 m vastag kavicsvagy kőterítéssel védeni kell, nehogy horgonyvetésnél megsérüljön. Ems - Weser- csatorna 37,00 m N 'kőterítés 0,30 m kavics védőréteg 0,30'm agyagscigetetés 0,30 m ago Rajna -Majna-Duna-csatorna 2 J 9,50 1 8,00 9,50 p0\ . 9,00 w Wö~ i 9,50 I 1-----.------3 ~v - 0 M A3.Kks^s^ hányás 0,30m L homok 0,70m -agyag 0,60m ^ 2Ú20ttkö 0,10m (2-6cm) \ |/:?f . 3$\. L homok OAOm ' agyag 0,60m 3.3—10. ábra. Partbiztosítások A hidak alatt a csatornaszelvényt változatlanul kell átvezetni. A szabadon hagyandó űrszelvény méreteit a csatornán közlekedő hajóknak megfelelően kell megállapítani. A nemzetközi jelentőségű víziutakon a legnagyobb hajózási vízszint és a hidak alsó éle közötti magasság legalább 5,25 m legyen. Vontatóutat ma már nem létesítenek. A fenntartási munkák céljaira azonban a csatorna mentén legalább 3 m széles, autóval járható kezelő- utat kell építeni, 1,5 -5- 3,0 m-rel a csatornavízszint fölött. A komplex rendeltetésű hajózható csatornák különleges kérdéseire az 5.3 fejezetben még visszatérünk. 3.342 A csatorna különleges szakaszai A csatornát általában az előzőek szerint kiképzett csatornaszelvény- nyel kell megépíteni. Vannak azonban szakaszok, amelyek különleges kialakítást igényelnek. Ezek: 73
