Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
3. Víziutak - 3.1 A vízi közlekedés
b) a vízi szállítás az adott esetben versenyképes-e az egyéb lehetséges szállítási módokkal? Az első esetben a cél az, hogy megkeressük azokat az eszközöket és módokat, amelyekkel a vízi szállítást gazdaságosabbá tehetjük. A második esetben viszont a vízi szállítás optimális változatát összehasonlítjuk a feladat teljesítésére szóba jöhető más szállítási módokkal. 3.141 A vízi szállítás gazdaságossága Az egyes közlekedési eszközökkel való szállítás gazdaságosságát az egy árutonna-kilométer teljesítmény költségével szokás jellemezni. Árutonna-kilométeren (tkm) a szállított áru tonnában kifejezett súlyának és a megtett kilométer-távolságnak a szorzatát értjük. A tkm-költség annál kisebb, mennél kisebb a szállítási költség, ill. mennél nagyobb a szállítási teljesítmény. Ennek megfelelően a szállítási költség alakulására kiható legfontosabb tényezők: aj a beruházási, fenntartási és üzemi költségek, b) a szállítási távolság, c) az uszálykihasználás. A beruházási, fenntartási és üzemi költségek tényezőit a következő fejezetben találjuk. A szállítási távolság növekedésével a szállítási költség csökken (3.1—17. ábra). Az uszálykihasználást elsősorban a hajóút okozta korlátozás, az üresjárás és az állásidő befolyásolja. A hajóút okozta korlátozás szempontjából a naptári éven belül három időszakot különböztethetünk meg: 1. kényszerszünet a jég miatt; 2. a korlátozott hajózás időszaka a kedvezőtlen gázlóviszonyok miatt, amikor a csúcsgázló elégtelen mélysége a mértékadó uszály teljes terhelésű közlekedését akadályozza; 3. a zavartalan hajózás időszaka, amikor a hajók teljes terheléssel közlekedhetnek. Az elméleti kihasználás akkor lenne 100%-os, ha az alapul vett uszálytípus az évnek mind a 365 napján teljes terheléssel közlekedhetne. A 3.1—15. ábra a jellemző hajózási időszakok tartósságát tünteti fel a Duna Gönyü feletti szakaszán az 1946—59. években. A vízi szállítás gazdaságosságát erősen befolyásolja, és az uszálykihasználást nagymértékben csökkenti az üresjárás. Ebből a szempontból lényeges kérdés, hogy biztosítva van-e mindkét irányban az áruáramlás. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy a vízi szállítások akkor a leggazdaságosabbak, ha a két végállomás között mindkét irányban folyamatos és egyenletes áruáramlás van. 39