Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
nem automatizált, hasonló teljesítőképességű vízerőmű. A világ egyik legjobban automatizált vízerőműve a volgográdi vízerőmű (Szovjetunió, Volga). Ennek az Európában legnagyobb teljesítményű vízerőműnek egész kezelőszemélyzete mindössze 14 fő. A FOLYAMI VÍZERŐMŰVEK TÉLI ÜZEME Amint arról már szó esett, a jegesedés káros hatásainak kiküszöbölése fontos feltétele a vízerőművek zavartalan üzemének. A vízerőmű berendezéseinek (elzárószerkezetek, gerebek, szabályozó berendezések stb.) jégvédelmén kívül gondoskodni kell az egész bögében levő — zajló vagy álló jég — kártétel nélküli levezetéséről is. A téli üzemnek három szakasza különböztethető meg: 1. a jég beállása előtti jégzajlás időszaka, 2. az összefüggő jégtakaró időszaka, 3. az olvadás időszaka. Az első időszakban a feladat az, hogy a zajló jég zavartalan levonulását biztosítsuk. Így elkerüljük az esetleges jégdugók képződését és az azzal járó veszélyt. A vízerőmű alvizében keletkező jégdugók az energia- termelésre is káros hatással vannak, mert vízszintemelkedést okoznak, és azzal csökkentik az esést. Ha a vízfolyáson hajózás is van, célszerű a beállást késleltetni, hogy a kényszerű hajózási szünet minél rövidebb legyen. Erre a célra a duzzasztott szakaszon jégtörő hajókat alkalmaznak. Az összefüggő jégtakaró általában nem zavarja a vízerőművek üzemét. Ebben az időszakban elég közvetlenül a vízlépcső előtt jégjnentes sávot biztosítani, hogy az építményeket a jégterheléstől és a berendezéseket a jegesedéstől megóvjuk. Az olvadás időszakában a fő feladat a böge jégtakarójának lebocsátása. En*iek módja tekintetében ma még megoszlanak a vélemények. Egyik lehetséges mód az, hogy az olvadáskor a víz által megemelt és lefelé megcsúszott jégtakarót a duzzasztó táblák fölött az al vízbe fokozatosan lebocsátjuk. A táblák fölött átbukó vízen fekvő jégmezők ugyanis saját súlyuknál fogva jégtáblákká töredeznek. Hasznos lehet a zajlást jégtörő hajókkal is elősegíteni. Ennél arra kell vigyázni, hogy a jégtörő a jégmezőket olyan kisebb táblákra aprítsa, amelyek a duzzasztómű nyílásainál nem akadnak fenn. Legújabb tapasztalatok szerint — megfelelő körülmények között — hagyni lehet a jégtakarót a bögében minden beavatkozás nélkül elolvadni. A magyar árvízvédelem jelenleg 12 jégtörőhajóval rendelkezik. A flotta vezérhajója a balatonfüredi hajógyárban épülő 1200 LE-s, kétcsavaros, döngölőberendezéssel ellátott jégtörő hajó. A berendezés révén bólogató mozgást végző hajó az 50 cm-t meghaladó vastagságú jeget is össze tudja törni. A bólogató mozgást egy tengelyre, egymáshoz képest 180°-os szögben, excentrikusán elhelyezett két 50 000 kg súlyú öntöttvas darab mozgatásával hozzák létre (4.4—214. ábra). 374