Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
időn belül be kell lépnie, a legjobb megoldás a tározásos vízerőmű és a szivattyús energiatározó. A következőkben a folyami vízerőművek csúcsüzemével foglalkozunk, a tározásos vízerőművekre és a szivattyús energiatározókra vonatkozó anyagot pedig a 4.56 fejezet tartalmazza. CSÜCSÜZEMÜ FOLYAMI VÍZERŐMŰVEK Folyami vízerőművek csúcsüzemén azt az üzemelési módot értjük, amellyel — a kiépítési vízhozamnál kisebb hozamú időszakokban — a mindenkor érkező vízhozamok és a hozzájuk tartozó esések által meghatározott teljesítményeknél megszabott ideig nagyobb teljesítményt állítunk elő a bögében tározott víz felhasználásával. A tározót a kis terhelésű időszakban töltjük fel, a tározott vizet pedig a csúcsterhelések idején bocsátjuk le. A csúcsüzem növeli a vízerőmű szerepét és jelentőségét az energia- rendszerben, kedvezően hat a gazdaságosságára, mert a) a kiépítési vízhozam gazdaságos feltételek között nagyobbra választható, minthogy a nagyobb turbinakapacitás a csúcsterhelés időszakában kis víz esetén is kihasználható; b) a kiépítési vízhozamnál kisebb érkező vízhozam esetén nő a. vízerőmű értékelhető teljesítőképessége, ezzel a gazdaságossága és verseny- képessége, mert a csúcsidőben igénybe vehető teljesítőképesség mértékéig fogyasztókat tud ellátni, vagy korlátozásokat tud megszüntetni a rendszer más erőműveinek váratlan teljesítőképesség-csökkenése idején; c) a csúcsenergia értékesebb, mint az alapenergia, a nappal, éjjel és a csúcsterhelés idején termelt energia értékének aránya kb. 1 : 0,6 :1,6. A csúcsüzemmel kapcsolatos hidraulikai jelenségek igen nagy hatással vannak a folyó víz-, hordalék- és jégjárására, a meder alakulására, és befolyásolják a vízfolyás más vízgazdálkodási célra történő hasznosítását. Ezek a hatások általában kedvezőtlenek, és korlátozhatják a csúcsüzemet. Korlátozhatja a csúcsüzemet az is, ha a mederben valamilyen okból (hajózás, vízkivételek stb.) meghatározott vízhozamot állandóan le kell ibocsátani, vagy ha az alvíz emelkedése jelentős. Az eddig szerzett tapasztalatok és a lefolytatott helyszíni kísérletek azonban igazolják, hogy a csúcsüzem károkozás nélkül megvalósítható. Ezért a csúcsüzem lehetőségét a tervezőnek minden esetben meg kell vizsgálnia. A csúcsüzem megvalósítható a vízfolyás, ill. az oldalcsatorna összefüggő vízerőműveiben és a magános vízerőművekben is. összefüggő lépcsőzés esetében két tározómedencére van szükség: az egyik a legfelső, a másik a legalsó vízerőműhöz csatlakozik. A felső tározó biztosítja a csúcsüzemhez szükséges nagyobb vízhozamot, az alsó tározónak viszont kiegyenlítő feladata van, mert a lökésszerűen érkező vízmennyiségeket felfogja, és innen egyenletesen lehet továbbengedni. 366
