Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
A hőerőmű összhatásfoka a kiadott villamos energiára vonatkoztatva, a villamos energia hőegyenértékének és a fajlagos hőfogyasztásnak a hányadosa: 860 kcal/kWh Tla q kcal/kWh A VÍZERŐMŰVEK SZEREPE AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ VILLAMOSENERGIARENDSZERBEN Az. együttműködő rendszer villamosenergia-igényeinek legkedvezőbb kielégítése az ország természeti adottságain és a nemzetközi együttműködés lehetőségein alapul. Az energiagazdálkodás arra törekszik, hogy a változó teljesítményeket az erőművek olyan kooperációjával biztosítsa, amely mellett az energiatermelés a leggazdaságosabb. A napi teljesítményingadozás mértéke országonként változik. Magyarországon jelenleg viszonylag kiegyenlített a fogyasztás, de várható, hogy az életszínvonal emelkedésével, a munkaidő csökkentésével és az éjszakai munka korlátozásával a teljesítményingadozás fokozódni fog. A teljesítmények erős változásai miatt az erőművek kihasználása sem egyenletes. A terhelés vitele szerint a rendszerben működő erőművek lehetnek: 1. Alaperőművek, amelyek egyenletes alapterhelést visznek, és ennek következtében a beépített teljesítőképességet jól kihasználják. 2. Csúcserőművek, amelyek mindenkor a nagymértékben változó csúcsterheléseket fedezik, s ezért a kihasználásuk rossz. 3. Menetrendet tartó erőművek, amelyek egyenlőtlen terhelést visznek. A különböző típusú erőműveket sajátos tulajdonságaiknak megfelelően kell a rendszerben üzemeltetni. A vízerőművek szerepét a főként kalorikus erőművekre alapított kooperációs rendszerben a hőerőművek építése terén várható fejlődés tükrében lehet megítélni. Az új, korszerű hőerőművek mind nagyobb gépegységekkel épülnek, s 10 éven belül már 300 MW-os gépegységekkel is számolni kell. Az atomerőművek is mindinkább előtérbe kerülnek. Ezek az erőművek leggazdaságosabban alaperőműként működnek, azaz a terhelési ábra alsó, állandó sávjában. Ugyancsak ebbe az ábraterületbe dolgoznak bele a valamilyen oknál fogva kötött üzemű erőművek: a hő- szolgáltató erőművek, a tározás nélküli vízerőművek, és ide számít a kötött menetrend szerinti importenergia egy része is (4.4—207. ábra). A csúcsenergiát ma Magyarországon a kiöregedő, rossz hatásfokkal működő hőerőművekben termelik. Idővel, amikor túlsúlyba kerülnek a nagy teljesítményű gépegységek, ez a módszer már nem lesz követhető, mert ezek a gépegységek — a nagy méretek és a nagy hőmérséklet miatt — nem alkalmasak változó terhelésű üzemre vagy a kifejezett csúcsüzemre. 364
