Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

Az alépítmény vízfolyás irányú vizsgálatát 1 fm széles sávra végezzük el, amelynek terhelését átlagos értékben vesszük fel. A mértékadó igény- bevételeket több termelési eset vizsgálata alapján határozhatjuk meg. A vizsgálatokat ki kell terjeszteni a különböző üzemi, javítási és építési állapotokra. A 4.4—182. ábra a terhelőerőket, az azokból származó rész- nyomatékokat és az eredő nyo- matékot tünteti fel üzemi állapot esetiére.

Az elemeket vízfolyás irányban nem szükséges vizsgálni, mert az alépítmény egységét nagy inerciájú pillérek biztosítják. Ide számottevő többlet vasmennyiség nem kerül. A vízfolyásra merőlegesen az alépítmény több mezős keretekre, részlegesen vagy teljesen befogott és több támaszd tartókra bontható. Ezekbe jelentős többletvasat kell elhelyezni.

Az elemek statikai vizsgálatát a következő lépésekben kell elvégezni:

1. Sávok felvétele.

2. Tehetetlenségi nyomatékok, ill. rúdmerevségek meghatározása.

3. Törzstartók felvétele.

4. Egységnyi résznyomaté- kok számítása.

5. Terhelések egyidejű legkedvezőtlenebb kombinációjának megállapítása.

6. Mértékadó csomóponti és mezőnyomatékok számítása.

4.4—182. ábra. Az alépítmény vízfolyás irányú nyomatéki ábrája

339