Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
A megosztott vízerőtelep és a gáttestbe épített vízerőtelep mind gazdasági, mind pedig áramlástechnikai szempontból nagyobb fokú kihasználást tesz lehetővé. A vízerőművek különleges elrendezésű, két fő típusának közös jellemzője, hogy — a szokásos elrendezéstől eltérően — a vízerőtelep nem külön építmény, hanem beépül a duzzasztóműbe. Ezáltal tetemes megtakarítást lehet építési költségekben, anyagban és időben elérni. Mindkettőnél kedvezőek az áramlási viszonyok, mert az átfolyó víz a meder teljes szélességében, egyenletesen oszlik meg. Hidraulikai szempontból kedvezőek a viszonyok az esésnövelés számára. Vannak viszont előnyös és hátrányos tulajdonságok is, amelyek csak az egyik vagy másik elrendezésnél jelentkeznek. így például a megosztott vízerőtelepnél jelentős előny a szakaszos építés és üzem lehetősége. A gáttestbe épített vízerőtelepnél alkalmazott csőturbina is számos előnyt jelent; kisebb méretek, gépsúlyok, magasabb alapozás, csigaház elmaradása, könnyű szerelés, kedvezőbb áramlási viszonyok. Hordalékos és szélsőséges víz járású folyón azonban a gáttestbe épített vízerőtelep nem felel meg. A fix gát- testbe épített fenékleeresztők nem elegendők sem a hordalék, sem az árvíz levezetésére, s így egyrészt feliszapolódás, másrészt pedig jelentős túlduzzasztás következik be. Ebből a szempontból viszont a megosztott erőmű kifogástalanul megfelel. A pillérek között elhelyezett mozgó gáttestek lehetővé teszik a hordalék és az árvíz levezetését. 4.4—170. ábra. A duzzasztómű pillérjébe épített csőturbinák (szigeterőmű csőturbinával) A szerző javaslata szerint a megosztott vízerőtelep pillérjeibe csőturbinákat építve, olyan változathoz jutunk, amely hasznosítja a fenti két változat előnyeit, de kiküszöböli azok hibáit. A 4.4—170. ábra a VIZI- TERV-nek egy hazai kisebb vízfolyásra a javaslat szerint készített tervét mutatja. A 4.4—171. ábrán egy francia terv látható. 326