Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
pontból nagy jelentőségük van a vízhűtéssel kapcsolatos kísérleteknek. A Szovjetunióban már kidolgozták a volga—kámai vízlépcsőkhöz a 45 3 52 MW teljesítményű, 7,5 m járókerék-átmérőjű csőturbina tervét. A csőturbina által jelenleg hasznosított legnagyobb esés 40 m (Syl- venstein-vízerőmű: P = 2,8 MW, H = 12,4—40 m). Az eséstartományt azonban a szakértők a Kaplan-turbina eséstartományára kívánják kiterjeszteni. Ilyen nagy esésnél (40 -j- 60 m) már előnyösebb a generátort a szívócsőbe helyezni, mivel felső elrendezésnél a köpenyre nagyobb víznyomás hat. Az alsó elrendezésű generátor veszteségei a köpenyen az egész eséshez képest elhanyagolhatók. Az eséshatár kiterjesztésének lehetősége a kavitációval függ össze. Ez megoldható kétkerekes csőturbinával. A két ellenkező irányba forgó kerék az esés felét-felét hasznosítja. Az egyik a rotort, a másik a sztátort forgatja, és kölcsönösen egymás vezetőkerekéül szolgálnak. Az ez irányú kísérletek biztatóak. 4.475 Különböző elrendezésű csőturbinás vízerőművek A csőturbina alkalmazása kezdetben összekapcsolódott a gáttestbe építet vízerőtelep-elrendezéssel. A fejlődés során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy más elrendezésű vízerőtelepbe is beépíthető. A különböző elrendezésű csőturbinás vízerőművek sematikus rajzát a 4.4—164. ábra mutatja. GÁTTESTBE ÉPÍTETT CSŐTURB1NÁS VlZERÖTELEP Ez a típus elsősorban kis és közepes teljesítményű vízerőműveknél alkalmazható sikerrel. Sok kis vízfolyás vízerejét még nem hasznosították, mert a szokásos elrendezés nagyobb költségei nem tették lehetővé. A legtöbb esetben a vízhozam sincs abban a tartományban, hogy a klasszikus Kaplan-egységben hasznosítsák. Nincs azonban kizárva a lehetősége annak sem, hogy nagy teljesítményű vízerőműveket is építsenek ilyen elrendezéssel. Példa erre a most épülő kijevi vízerőmű a Dnyeperen. (4.4—165. ábra). A vfzerőtelep 20 db 6 m átmérőjű cső turbinája, egyenként 15 MW teljesítőképességű. A gépek 5 db négy gépegységes blokkokba kerülnek. Az egyes blokkok hossza 50 m, 12 m géptengelytávolsággal. A 4900 m3/s kiépítési vízhozamnál az esés 7,7 m. Az árvizet (legnagyobb értéke 14 300 m3/s) a vízerőtelep fölött elhelyezett 12 m széles zsilipeken bocsátják le. A zsilipek számára, mivel mozgatásukra csak ritkán ke4.4—164. ábra. A csőturbinás vízerő- rül sor, görgős alátámasztás helyett préselt, művek általános elrendezésének réteges nyírfalemez csúszófelületet képezsémái tek ki. egységes csőturbinás vheröte/ep megos7tott csőturbinás vuerőtelep gáttestbe épített csőturbinás merőtelep 322
