Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

A gépcsoport súlyában várható megtakarítás mértékére a nagymarosi vízerőmű tervezése során az alábbi értékeket kapták:

Kaplan-turbina

Csőturbina

Meetakarítás

(10 db, 0 8 m)

(12 db, 0 6.1 m)------------_-t

t

t

%

Turbina

9 000

6 000

3 000

33

Generátor

3 500

1 800

1 700

49

Együtt

12 500

7 800

4 700

38

2 Csőturbina alkalmazása révén a vízerőtelep fő méretei — hossza, szélessége, magassága — lényegesen csökkenthetők.

Ennek a hatása megnyilvánul a felhasznált anyag, az építési idő és a beruházási összegek csökkenésében. Szűk medrek esetében kedvező, hogy kisebb a vízerőmű szükséges összhossza. A tengelytávolság csökkenése a vízerőtelep hosszában mintegy 30%-os megtakarítást jelent.

A vízerőtelep szélessége (vízfolyás irányú mérete) klasszikus Kaplan- turbina alkalmazásánál 8,7 D3, csőturbinánál 10 D3. A járókerék átmérője azonban annyival kisebb, hogy végeredményben a szélességben is megtakarítás adódik, mintegy 15%.

A csőturbinás vízerőtelep alapterülete tehát:

A = 0,70 L • 0,85 B = 0,60 L ■ B

ahol L és B a klasszikus elrendezésű vízerőtelep hossza és szélessége. Ennek megfelelően az alapterületben várható megtakarítás 40%. Ezt igazolja a Mosel folyón épült, közelítőleg azonos vízhozamot és esést hasznosító koblenzi Kaplan-turbinás és trieri csőturbinás vízerőművek összehasonlítása (4.4—161. ábra).

Szovjet adatok szerint a csőturbinás vízerőtelep építményeinek talajszint alatti mélysége 3-1-4 m-rel kisebb. Az alapterület és az alapozási mélység csökkenése kisebbíti az alapozási munkák mennyiségét és költségét (földmunka, talajvízszint-süllyesztés stb.).

A gépméretek és a gépcsoport kialakítása miatt kisebb lesz a vízerőtelep szükséges magassága is. Elmarad a generátorfödém. Egyszerűsödik az építmény statikai rendszere is.

Lényeges megtakarítás érhető el a felhasznált anyagokban, betonban és vasszerkezetben (gereb, turbinazsilip, betétgerendák, daruk stb.) mintegy 20 -7- 30%.

Az elmondottakból kitűnik, hogy a csőturbinás elrendezés beruházási összköltsége is jelentősen kisebb lesz.

Ezt a kérdést sokan vizsgálták (O. Zintner, H. Fentzloff, A. Pfenninger, H. C. Widdern, K. Böhler, H. Chamayou, D. J. Szokolov, N. Vologdin, A. Szmir- nov és mások), megállapításuk szerint a megtakarítás mértéke az általános elrendezéstől függően az összberuházás 15-^-40%-a között mozog. A kijevi csőturbinás vízerőmű költsége pl. 20%-kal kisebb mint az alternatív megoldás esetén.

317