Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

4.4—159. ábra. Csőturbina aknába épített generátorral (Argentat-vízerömű, Franciaország)

A TURBINA ÉS A GENERÁTOR KAPCSOLATA

A csőturbina elrendezése megköveteli a generátor méreteinek csökkentését. A turbinacsatornába helyezett s a turbinával azonos fordulat- számú szokásos generátor mérete nagy, ennek következtében költséges, és elhelyezése is körülményes. Ezért különleges generátorokra van szükség. Ezek lehetnek: közvetlen hajtásúak és áttételesek.

A közvetlen hajtású generátor átmérőjét csökkentik. Adott teljesítménynél ezt kiváló elektromos tulajdonságokkal rendelkező anyagok — főleg sok réz — alkalmazásával lehet elérni. így azonban a gép réz- és vasveszteségei nagyok, ezért különleges hűtésről kell gondoskodni. A magas hőmérséklet miatt különleges, hőálló műanyag szigetelő anyagokat (pl. isotenax) is alkalmaznak.

A közvetlen hajtású generátorok hátránya, hogy szinkronkompenzá- tor-üzemre nem alkalmasak, és kis lendítőnyomatékuk miatt frekvenciaszabályozásra sem használhatók. Alkalmazásuk nagyobb eséseknél indokolt. Bizonyos esésen felül ugyanis olyan fordulatszám érhető el, amelynél a generátor mérete elég kicsi lesz ahhoz, hogy a megfelelő köpenybe elhelyezhető legyen. Ez az esés 8 -H 10 m-re tehető.

A generátor méretei áttétellel, hajtómű közbeiktatása segítségével lényegesen csökkenthetők. Csőturbináknál jelenleg a Stoekicht-rendszerű

314