Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
ken legyen. Ezekhez a szelvényekhez rí, r2, r3, r4 sugarak tartoznak. Meghatározzuk minden szelvény területét, az A±, A2, A3, Ai területeket, és az A, r koordináta-rendszerben felrakjuk. Ugyanezen a grafikonon az A, cp koordináta-rendszerben az abszcisszatengelyre tetszőleges léptékben felrakjuk a felvett a sarkantyúszöget. Ezt összekötve Ao-val, a kapott egyenes az A — f (<p) összefüggést adja. Az A4, A2, A3, A4 pontokon át húzott vízszintesek az a—Afl egyenesből a 931, <p2, 933 és 994 értékeket metszik ki. Az összetartozó <p és r értékek megadják a csigaház vízszintes metszetének egyes pontjait. A csigaház jobb oldali részét a veszteségek csökkentése érdekében 0,6 -4- 0,7 uk feltételezésével kell megszerkeszteni. A víznek a turbinába való egyenletes beáramlása esetén tetszőleges 199 szöghöz tartozó szelvényen átfolyó vízhozam lineárisán csökken 99 függvényében. A vk középsebesség állandóságából kiindulva a szelvény területe és a középponti szög közötti összefüggés: A csigaház keresztmetszetének alakja nem befolyásolja lényegesen a turbina hatásfokát. Ezért az elméletileg nem, de a térkihasználás szempontjából a legkedvezőbb, tehát a legkeskenyebb csigaházat adó derékszögű négyszögkeresztszelvényt alkalmazzák a leggyakrabban, amely 12 -t- 15°-os átmenettel csatlakozik a beömlési szelvényhez (4.4—111. ábra). Ha az előcsatornába osztópillért is építenek, egyenlőtlenné válhat a vízhozameloszlás. Ilyenkor csökkentik a sarkantyúszöget, esetleg 180° alá Qv — Qo-----— Qo v a 4.4—111. ábra. A csigaház keresztmetszetének alakja 4.4—112. ábra. A csigaházsarkantyú kiképzése 271
