Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

a gerebpálcák között nagy sebességgel átfolyó víz a halakat hozzányomja a gerebekhez, s ott elpusztulnak.

Az esésveszteséget a gereb résszélességének növelésével és a gereb megfelelő tisztításával lehet csökkenteni. A megfelelő résszélességet a turbinagyárak írják elő, a turbina típusa, mérete és a járókerék sebessége szerint. Kaplan-turbina esetén a résszélesség 250 mm-t is elérhet. A résszélesség növelésével egyben, a gereb költsége is csökken.

Nagy gondot kell fordítani a gereb tisztítására, mert a rácsszemét jelentékeny (3 -r- 5%-os) energiaveszteséget okozhat. A tisztítást kézzel vagy géppel lehet elvégezni. Kézzel 4 -í- 5 m vízmélységig lehet gereblye segítségével tisztítani. Nagyobb vízmélység esetén csak gépi tisztítás jöhet szóba.

A gerebtisztító gép az előcsatorna födémjén elhelyezett vágányon mozog. A rácsszemetet a gépről lebocsátható gereblyecsillébe vagy úsztatócsatornába üríti. Az összegyűjtött szemetet vagy az alvízbe ürítik, vagy kiemelve elégetik, újabban pedig örlőgéppel aprítják, amit kom- posztként lehet felhasználni (4.4—101. ábra).

A jegesedés ellen védekezni lehet a gerebek fedett elhelyezésével, melegítésével, speciális bevonatokkal és esetleg a téli időszakban való eltávolításával.

A gerebet úgy fedik le, hogy nem az előcsatorna belépési szelvényébe, hanem távolabb építik be, s föléje gerebházat emelnek, amit esetleg fűtenek is.

Ilyen módon építették meg a Lilla Edet-vízerőművet Svédországban. Az irkutszki vízerőműben (Szovjetunió) először villamos fűtést terveztek, de ennek teljesítményszükséglete túl nagy volt (10 MW), ezért a gereb elé merülőfalat építettek, és lefedték. A fedél alatti 1,5 m magas légteret a generátor által felmelegített levegővel fűtik. A betétgerendás elzárás ily módon a gereb elé került.

A gerebek melegítésének lehetőségei:

a) villamos fűtés,

b) a gereb mosása talajvízzel vagy vízvezetéki vízzel,

c) melegvízfűtés fűtőcsövekkel,

d) vízgőz vezetése a gerebre,

e) levegő befuvatása a mélyebb (tehát melegebb) vízrétegekbe.

A felsorolt módszerek közül a legelterjedtebb a villamos fűtés. Ez megoldható:

a gerebpálcákon közvetlenül áthaladó villamos árammal vagy

üreges gerebpálcák belsejében elhelyezett villamos vezetékkel.

A gerebpálca felületére számított fajlagos teljesítményszükséglet A. I. Pehovics szerint

négyszög keresztmetszetű gerebpálcák esetén:

P = 7,7 • u0’8 (0,01 — tv) [kW/m2],

262