Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
A vízerőtelep kialakítása sokféle lehet, a vízlépcső általános elrendezésétől, a turbina típusától, annak tengelyelrendezésétől és magassági elhelyezésétől, továbbá a felépítmény elrendezésétől függően. A továbbiakban az eddigi gyakorlatban leginkább alkalmazott egységes vízerőtelepet tárgyaljuk függőleges Kaplan-turbinával, az ezzel együtt járó csigaházzal és szívócsatornával. Külön fejezetben foglalkozunk a csőturbinás vízerőteleppel mint a kisesésű vízerőművek legkorszerűbb változatával. A vízerőtelep tervezésénél a vízimérnöknek folyamatosan együtt kell működnie a gépész-, villamos- és építés|zmémökkel, még szorosobban, mint a vízerőmű más részeinél. Eközben megfelelően érvényesítenie kell a mélyépítési szempontokat. Ehhez azonban legalább nagy vonásokban ismernie kell a gépészeti, elektrotechnikai és építési feladatokat és megoldási lehetőségeket is. 4.461 A vízerőtelep tagozódása A vízerőtelep alaprajzilag rendszerint annyi azonos elrendezésű részre különíthető el, ahány gépcsoportja van. Függőleges tagozódását egy gépcsoporton át felvett ún. vízfolyás irányú főmetszete mutatja a legvilágosabban (4.4—98. ábra). Ezen a víz útját követve az alábbi fő részek láthatók: 4.4—98. ábra. A tiszalöki vízerőtelep vízfolyás irányú főmetszete 17* 259
