Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
Ottmarsheim Fessenheim Vogelgrün Marckolsheim Rhinau 670 000 m-, 651 000 m2, 359 000 m2, 288 000 m2, 94 000 m2. A vízerőműveket a felsorolás sorrendjében építették meg. 4.154 A esatornafő A esatornafő a felvízcsatornának a vízerőtelep előtti végső szakasza. A csatornafőt úgy kell kialakítani, hogy a vízerőtelepre a rááramlás megfelelő legyen, a jég és hordalék lebocsátására, a vízszint szabályozására megfelelő berendezések álljanak rendelkezésre. A csatornafőt sokféleképpen lehet elrendezni. Az elrendezésre példát a 4.4—96. ábra tartalmaz. erőtelep A csatornafő részei: 1. az előtér, 2. a jégterelő, 3. az árapasztó (bukó, szivornya, zsilip), 4. a fenékkiürítő, ill. jéglebocsátó zsilip. A tervezőnek kell eldönteni, hogy ezek közül az adott esetben melyekre van szükség. 4.455 A vízerőtelep helyének megválasztása A vízerőtelepet az üzemvízcsatorna mentén elvileg bárhová telepíthetjük. Gyakorlatilag a vízerőtelep helyét gazdasági megfontolások alapján jelölhetjük ki. Ha a terepen hirtelen törés van, célszerű a vízerőtelepet ide építeni. Egyenletes terep esetén költségminimum számítása segíthet a döntésben. Ennek gondolatmenete a következő. A felvízcsatorna 17 Vízfolyások III. (44 324) 257 4.4—96. ábra. Csatornafö