Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

Ottmarsheim

Fessenheim

Vogelgrün

Marckolsheim

Rhinau

670 000 m-, 651 000 m2, 359 000 m2, 288 000 m2, 94 000 m2.

A vízerőműveket a felsorolás sorrendjében építették meg.

4.154 A esatornafő

A esatornafő a felvízcsatornának a vízerőtelep előtti végső szakasza.

A csatornafőt úgy kell kialakítani, hogy a vízerőtelepre a rááramlás megfelelő legyen, a jég és hordalék lebocsátására, a vízszint szabályozására megfelelő berendezések álljanak rendelkezésre.

A csatornafőt sokféleképpen lehet elrendezni. Az elrendezésre példát a 4.4—96. ábra tartalmaz.

erőtelep

A csatornafő részei:

1. az előtér,

2. a jégterelő,

3. az árapasztó (bukó, szivornya, zsilip),

4. a fenékkiürítő, ill. jéglebocsátó zsilip.

A tervezőnek kell eldönteni, hogy ezek közül az adott esetben melyekre van szükség.

4.455 A vízerőtelep helyének megválasztása

A vízerőtelepet az üzemvízcsatorna mentén elvileg bárhová telepíthetjük. Gyakorlatilag a vízerőtelep helyét gazdasági megfontolások alapján jelölhetjük ki. Ha a terepen hirtelen törés van, célszerű a vízerőtelepet ide építeni. Egyenletes terep esetén költségminimum számítása segíthet a döntésben. Ennek gondolatmenete a következő. A felvízcsatorna

17 Vízfolyások III. (44 324)

257

4.4—96. ábra. Csatornafö