Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. Víziutak - 3.1 A vízi közlekedés

3.132 A hajók típusai, méretei, hajóellenállás

A víziutak kialakítására, a víziutakon építendő műtárgyak méreteire mértékadó hajóméreteket a KGST az egyes víziút-kategóriákban egységesítette. Az adatokat a 3.1—1. táblázat tartalmazza.

3.1—1. táblázat

Az egyes viziút-kategóriákban alapul vett úszójármű-méretek

V íziút-kategóriák

i.

250-400 t

II.

400-650 t

III.

650-1000 t

IV.

1000-1500

V1500-3000 t

VI. 3000 t

A

B

A

B

t

A

B

Merülés teljes terhelésnél

m

1,4

1,3

1,6

1,8

2,0

(Jh

2,8

3,3

3,5

Szélesség

m

9

12

8,2;

14,0

8,2

11,4

13 ;14

13

16

Hosszúság

m

55

55

11,0

57

65

67

80

95 ;111

110

135

A tolatmányok legnagyobb mérete

rn

135-12

148-11

160-14

165200-11,4

230-23

230■28

295•28

•8,2

200-22,8

A hajóépítés, a hajózási üzem és a víziutak létesítésének fontos kérdése a hajóellenállás. Ezzel a kérdéssel sokan foglalkoztak. A kutatók megállapították, hogy a hajóellenállás a hajók alakjától, a hajó és a víziút méretének viszonyától és a hajó relatív sebességétől függ. A hajóellenállást kísérletekkel állapítják meg. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben erre a célra most létesül kísérleti csatorna. Közelítő értékeket képletekkel lehet meghatározni. Az egyik ilyen képlet Geberstől származik. Eszerint — ha a hajófenék és a mederfenék közötti mélység nagyobb 1 m- nél — a hajóellenállás:

E — (k-f -|- £• O) • ur2>25 [kp],

A képletben

k = a hajó alaktényezője, 1,7 -j- 3,5, f = a hajó vízbe merülő keresztmetszete, m2, í = súrlódási tényező, 0,14 -f- 0,30,

O = a hajó nedvesített felülete, m2,

vr — a mozgó hajó relatív sebessége az áramló vízhez viszonyítva, m/s.

A relatív sebesség a következő összefüggésből számítható:

n

vr =

n—1

(V|, ± vn),

23