Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
A vízkivételi művet a folyó íves szakaszán, közel az ív végéhez, a homorú oldalon kell megépíteni (4.4—72. ábra). Annál kevesebb hordalék áramlik az üzemvízcsatornába, mennél intenzívebb a csavaráramlás. Egyes esetekben elkerülhetetlen az egyenes szakaszból való vízkivétel. Ilyenkor mesterségesen kell csavaráramlást létrehozni. Erre számos megoldást dolgoztak ki. Grisin szovjet kutató terelőfal beépítését javasolta (4.4—73. ábra). A főmederbe épített hosszirányú fal megosztja a főmedret. Ha a B szélességben érkező vízhozam Q« > Q,;-nél, azaz az üzemvízhozamnál, akkor a Qb — Qü különbözet ívesen eltérve továbbfolyik a főmederben, s így csavaráramlás alakul ki. R. Ginocchió olyan megoldást ír le, amely terelősarkantyúk segítségével kényszeríti a vizet íves áramlásra (4.4—74. ábra). duzzasztómű 4.4—74. ábra. Terelősarkantyúk A torkolat célszerű kialakításával is létre lehet hozni csavaráramlást a vízkivétel előtt. Ennél a megoldásnál a vízkivételi mű torkolata ferdén benyúlik a mederbe, s a kissé összeszűkített gátszelvény miatt kényszerül a víz íves áramlásra (4.4—75. ábra). 4.4—75. ábra. Csavaráramlás létrehozása a torkolat megfelelő kialakításával íves oldalág beépítésére is van példa (4.4—76. ábra). Ez a megoldás hatékony, de költségesebb lehet, mint az előbbiek. Minden külön építmény nélkül is javítani lehet a hordalékáramlás viszonyait célszerű gátkezeléssel. Ha az üzemvízhozamot meghaladó, fölös vizet a vízkivételi műtől legtávolabb levő gátnyíláson vezetjük le, akkor a vízkivétel felé domború íves áramlás keletkezik (4.4—77. ábra). AZ USZADÉK ÉS A JÉG VISSZATARTÁSA A vízkivételi mű szerkezeti elemei közül az uszadék és jég visszatartása a ritka gereb, a merülőfal és az úszó jégterelő feladata. 235
