Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

Az üzemvízcsatornára épülhet egy vagy több vízerőtelep. Az ű)

utóbbi esetben vízerőmű-láncról beszélünk.

Az üzemvízcsatornás vízerő- v

műnek részei mindazok a műtárb,

c,

gyak és más létesítmények, amelyek a víz elvezetését, az esést, valamint az üzemvíz hasznosítását biztosítják, és amelyek a vízfolyást az elfajulástól megvédik.

Ezeket — az igényeknek megfelelően — sokféleképpen el lehet rendezni. Az általános elrendezés leggyakrabban előforduló változatait a 4.4—57. ábra mutatja.

Az a) és b) jelű ábrák hajózható üzemvízcsatornát ábrázolnak beeresztő zsilippel és anélkül, a c)

jelű ábra pedig olyan elrendezést, amelynél a folyó eredeti medre hajózható.

Ez utóbbi megoldást rendszerint kismértékű vízkivétel esetében alkalmazzak.

Nehezen hajózható folyószakaszoknál célszerű azonban a hajózást az üzemvízcsatornába terelni, és a vízerő-hasznosítással együtt megoldani.

A 4.4—58. ábrán a gerstheimi üzemvízcsatornás vízerőmű (Rajna) általános elrendezését láthatjuk. Ugyanilyen elrendezéssel épült meg a többi rajnai vízerőmű is. A 4.4—59. ábra a Donzére—Mondragon-víz4.4—57. ábra. Az üzemvízcsatornás vízerőmű általános elrendezésének néhány gyakrabban alkalmazott változata

4.4—58. ábra. A gerstheimi üzemvízcsatornás vízerőmű általános elrendezése

(Rajna, Franciaország)

15*

227