Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

Az első — csőturbinás — gáttestbe épített vízerőtelepet Arno Fischer tervei szerint 1936-ban Roscinnál (Lengyelország) helyezték üzembe (4.4—54. ábra).

A Roscin-vízerőmű teljesítménye 390 kW. Ez a teljesítmény két 1,35 m átmérőjű csőturbina között oszlik meg. A hasznosított vízhozam 12,6 m3/s, a szerkesztési esés 3,75 m.

A második gáttestbe épített vízerőművet 1938-ban az liieren Steinbachnál helyezték üzembe. Teljesítménye 10 000 LE. Négy turbinája 8,25 m esést és egyenként 25 m3/s vízmennyiséget hasznosít. A. Fischer-nek ez a második elrendezése elsősorban a gépegységek újszerű megoldása tekintetében különbözik az előzőtől. A gáttestbe épített vízerőmű típusát A. Fischer az 1939. évi Liége-i nemzetközi vízügyi kiállításon mutatta be, érzékeltetve azt a nagy megtakarítást, amelyet az elrendezés munkaidőben, anyagban és pénzben jelent. A kérdés a kiállításon nagy visszhangot váltott ki.

Ezt követően ezt a típust az Iller és Lech folyókra normaként fogadták el, és ezeken a folyókon meg is indultak az építkezések. Mintegy 15 -f- 20 vízerőmű épült A. Fischer elgondolása szerint, de ezek teljesítménye nem haladta meg a 10 000 LE-t.

Az elrendezést más vízfolyásokon is alkalmazták, miközben a csőturbinát is jelentősen fejlesztették.

A GÁTI ESTBE ÉPÍTETT VÍZERŐTELEP ELŐNYEI:

mivel a víz a meder teljes szélességében egyenletesen folyik át, a vízlépcsőn kedvezőek az áramlási viszonyok, jó a víz rááramlása a turbinákra, így megfelelő a turbinák táplálása;

a vízerőtelep és a duzzasztómű egyesítése következtében megrövidül a vízlépcső hossza, ami jelentős megtakarítást eredményez anyagban és építési időben; a rövidebb vízlépcső különösen szűk völgyben előnyös;

a fölös vízben rejlő energia egy része az esésnövelő hatás folytán hasznosítható;

a jég és az uszadék a legegyszerűbb módon, az erőmű fölött vezethető le;

az átbukó víz eltakarja az építményeket, amit korábban előnyösnek tartottak háború esetére;

további előnyök mutatkoznak, ha a gáttestbe csőturbinákat építenek. A csőturbinával és az alkalmazásával járó előnyökkel a 4.47 fejezet foglalkozik részletesen.

A GÁTTESTBE ÉPÍTETT VÍZERŐTELEP HÁTRÁNYAI: a fix gáttest megemeli az árvíz szintjét;

hordalékos folyón káros feliszapolódások keletkezhetnek, a fenékle- eresztők nem elegendők a hordalék lebocsátására; költséges szigetelési feladatok jelentkeznek;

4.4—54. ábra. A Roscin-vízerőmű (Lengyelország)

224