Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. Víziutak - 3.1 A vízi közlekedés

állás rohamosan nő, másrészt fokozódik a hullámverés, ami különösen a csatornákon a partok állékonyságát veszélyezteti. i) A legtöbb esetben a feladóállomásra, illetőleg a leadóállomásról vasúti vagy közúti szállításra van szükség, s ezért az árut át kell rakni. Ez tovább lassítja és drágítja a szállítást. j) A víziutak helyszínrajzi és magassági vonalvezetése kötöttebb, mint más közlekedési utaké, mert jobban függ a talaj-, terep- és víz­viszonyoktól. k) A vonalsűrűséget nem lehet tetszőlegesen növelni. így a víziút nem hálózhatja be úgy a területet, mint a vasút, s fokozódik az átrakodás szükségessége. A víziúthálózat a vasúti hálózat hosszának átlagosan 1/10 -r- 1/15 része. l) A vízi közlekedést különböző körülmények időnként korlátozhatják vagy teljesen megakadályozhatják. Ilyen körülmények: jégzajlás vagy a jég teljes beállása, száraz időszakban kialakuló kis gázlómélységek, árvíz, köd stb. m) Az előzőkben kifejtett előnyös és hátrányos tulajdonságok eredője­ként általában kimondható, hogy a vízi szállítás olcsó. Az 1 tkm-re szá­mított önköltségek aránya víziút, vasút, közút és csővezeték vonatkozá­sában átlagosan, hozzávetőleg 1 : 1,8 : 8 : 0,7. A vízi közlekedés feladatait az ismertetett sajátosságai a követke­zőkben határozzák meg: 1. kis fajlagos értékű tömegáruk szállítása, amelyeknél a szállítás sebességének nincs nagy jelentősége (szén, érc, építőanyagok, ipari nyers­anyagok) ; 2. egyes mezőgazdasági termékek szállítása (gabona, cukorrépa stb.); 3. nagyméretű és nagy súlyú darabáruk szállítása, amelyeket közúton és vasúton nem, vagy csak körülményesen lehet szállítani az űrszelvény, ill. a pálya és a műtárgyak teherbíró képességének elégtelensége miatt: 4. külkereskedelmi szállítások lebonyolítása, mert így lehetővé válik, hogy belvizekről tengerparti kikötőkbe átrakodás nélkül juttassuk el az árut; 5. személyszállítás. 3.12 A VÍZI KÖZLEKEDÉS FELTÉTELEI Gazdaságos vízi szállítás ott valósítható meg, ahol a következő fel­tételek biztosíthatók: 1. mind a két irányban olyan árumennyiség és annak olyan meg­oszlása, amellyel a hajópark kapacitása egyenletesen, a lehető legnagyobb mértékben kihasználható; 2. összefüggő víziúthálózat, amely az összekapcsolt áruvonzási terü­letek között a tömeges árucserét lehetővé teszi; 3. korszerű, a víziút és a szállítási feladat sajátosságainak megfelelő hajópark; 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom