Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

Magyarországon kevés kivétellel csak kisesésű vízerőműveket lehet létesíteni. Ezért megokolt, hogy a továbbiakban a kisesésű vízerőművekkel részletesebben foglalkozzunk.

4.41 A KISESÉSŰ VÍZERŐMŰVEK FŐ TÍPUSAI

A kisesésű vízerőműveknek két fő típusa van:

a) A folyami (a vízfolyás medrében vagy átvágásában elhelyezett) vízerőmű, amely a duzzasztással előállított esést hasznosítja (4.4—1. ábra).

b) Az üzemvízcsatornás vízerőmű, amely a duzzasztómű duzzasztásán kívül a vízelvezetéssel nyert esést is hasznosítja (4.4—2. ábra).

4.42 A KISESÉSŰ VÍZERŐMŰVEK TERVEZÉSÉNEK MENETE

A kisesésű vízerőművek a nagyobb vízépítési létesítmények közé tartoznak. Tervezésük szerteágazó és nagy áttekintést igénylő feladat, egyrészt mert szoros összefüggésben vannak a természeti tényezőkkel, másrészt mert általános elrendezésük és szerkezeti felépítésük meglehetősen bonyolult. A gazdasági-műszaki tervezőmunkában ezért erőteljesen érvényesül a fokozatos megközelítés elve.

Magyarországon a vízerő-hasznosítási lehetőségeket az Országos Vízgazdálkodási Keretterv Vízerőhasznosítás című fejezete foglalja össze. A vízerőhasznosítás keretterve feltárja, és vízfolyásonként megadja az ország elméleti vízerőkészletét. Közelítő vizsgálatok, becslések alapján kijelöli a létesíthető vízerőművek helyét, és megadja főbb műszaki jellemzőiket.

4.4—1. ábra

182