Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.2 A vízerőművek osztályozása
A tározás nélküli vízerőművek (Érdemes megjegyezni idegennyelvű megnevezésüket. Franciául: l’usine au fii de l’eau; oroszul: ruszlovaja gidroelektrosztancija; németül: das Laufkraftwerk; angolul: run-of-river plant). Az érkező természetes vízhozamokat — kiépítési méretüknek megfelelően — változatlanul hasznosítják. A vízfolyások alsó szakaszán épülnek (4.2—1. ábra). Régebben a kisesésű vízerőművek csaknem kivétel nélkül tározás nélküliek voltak. Ma már alig építenek vízerőművet tározás nélkül. A medertározásos vízerőművek (lásd a 4.483 fejezetben a „Csúcsüzemű folyami vízerőművek” cím alatt) a vízfolyás középső szakaszán épültek (ma már az alsó szakaszon is). A mederben tározott víz napi vagy heti tározást tesz lehetővé. Így a kis fogyasztású éjszakai, ill. a vasárnapi időszakban tározott vizet a napi csúcsfogyasztáskor, ill. a nagy fogyasztású munkanapokon használják fel. A tározómedencés vízerőműveket a vízfolyás felső szakaszán építik, ahol külön tározómedence létesítésére van lehetőség. Ezek a vízjárásnak az energiafogyasztás évszakos ingadozásaihoz való szabályozására vagy a vízjárás éves, több éves, ill. teljes kiegyenlítésére szolgának. Magyarországon jelentősebb tározómedencés vízerőmű létesítésére nincs lehetőség. A tiszalöki és a kiskörei vízerőművek medertározással kapcsolatosak. Töltési idejük: 4.2—1. ábra Tiszátok' 10 millió m3 Ír =---------------------K6h 5 00 m3,/s Kisköre: ír 300 millió m3------------——- ^ 167 h 5 00 m3/s Noha a szivattyús energiatározók is tározással kapcsolatosak, mégis külön kell megemlíteni őket, mivel energiát általában nem termelnek, hanem csak átalakítanak és tartalékolnak. Energiaforrásuk az együttműködő energiarendszer. Ha az ilyen vízerőmű egyidejűleg valamely vízfolyás energiáját is hasznosítja, akkor vegyes szivattyús energiatározóról van szó. Részletesebben ezzel a kérdéssel a 4.55 fejezet foglalkozik. 167
