Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata
és Nagymaros között 3,65 m, Nagymaros és Budapest között pedig 3,0 m mélységű, egyéb szempontból is kedvező hajóutat biztosít. A vízerőmű-rendszert övező terület a mezőgazdasági termelés szempontjából nagy jelentőségű elsősorban Csehszlovákia, de Magyarország számára is. A vízerőmű-rendszer nagyobb árvízi biztonságot teremt e terület számára, intenzívebb belvízlevezetést biztosít. Lehetővé teszi a védett területek talajvíz-háztartásának szabályozását, és kedvező feltételeket nyújt az öntözésre. A belvízrendezés fejlesztése és a talajvízszint szabályozása javítja a terület településeinek helyzetét és az egészségügyi viszonyokat is. A duzzasztott folyószakaszok lehetőséget, adnak az üdülésre és a vízi sportokra. A Duna-kanyar környezetében kedvező adottságok vannak a magyar energiarendszernek szivattyús energiatározóval való kiegészítésére. A felső medence elhelyezésére a legjobb lehetőség a nagymarosi vízerőmű közelében, a Duna jobb partján a Pilis hegység Prédikálószék nevű fennsíkján van 641 m tengerszint feletti magasságban. Itt kb. 500 m eséssel 600 MW teljesítményű energiatározó létesítését vizsgálják, amely szükség esetén 1200 MW-ig növelhető (4.1—23. ábra). Forrásmunkák: 1. Borza Dezsőné—Merényi M.: A volgai vízlépcsők legnagyobbika: a kujbi- sevi vízlépcső, Mélyépítéstudományi Szemle, 1960/5. 2. Borza Dezsőné: Néhány adat a Szovjetunió vízerőmű-építéseiről, Hidrológiai Közlöny, 1962/4. 3. Borza Dezsőné: A volgográdi vízlépcső, Vízügyi Közlemények, 1962/1. 4. Borza Dezsőné: A bratszki vízlépcső, Hidrológiai Közlöny, 1963/1. 5. Borza Dezsőné: A krasznojarszki vízlépcső, Hidrológiai Közlöny, 1964/3. 6. Böhmer, H.—Fuchs, H.—Kertai, E.: Die Donau als europäische Kraftwasserstrasse, Wien Springer-Verlag, 1965. 7. CIGB (IC.OLD): Registre mondial des barrages I—IV. 8. Európai Gazdasági Bizottság: Vízfolyások elméleti vízerőkészletének megállapítására vonatkozó előírások, E/ECE/EP/204—1959. 9. Európai Gazdasági Bizottság: A felszíni vizekből származó, villamosenergia-termelésre felhasználható elméleti vízerőkészlet földrajzi megoszlása Európában, Genf, 1961. 10. Európai Gazdasági Bizottság: A szovjet vízerőkészletek gazdasági potenciáljának becslésére szolgáló módszerek, Genf, 1964. 11. Fentzloff, H. E.: Systematik der Wasserkraftnutzung, VDI-Verlag GMBH/Düsseldorf, 1956. 12. Ginocchio, R.: Aménagements hydroélectriques, Eyrolles, 1959. 13. Juniewicz, S.: Vízerőkészletek számítási módszerei, Gospodarka Wodna, 1964/8. 14. Károlyi Zs.: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon, Tankönyvkiadó, Budapest, 1960. 15. Kertai E.: Vízfolyások vízerőkészletének fokozott kihasználása, Hidrológiai Közlöny, 1959/2 16. Kertai E.—Kovács Gy.: Vízerőművek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1965. 17. KGST: Az energiagazdálkodás egységes fogalmai, VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie, Leipzig, 1961. 165
