Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata
4.1—18. ábra. A Dunán Bratislava és a Fekete-tenger között tervezett vízerőművek Ezen a Duna-szakaszon vízerőmű még nincs üzemben. A Djerdap (Vaskapu) vízerőmű építését 1964-ben megkezdték. A 2—4. sz. alatt felsorolt magyar—csehszlovák közös vízerőművek tervezése előrehaladt állapotban van. Magyarország tervezett vízerőműveiről az Országos Vízgazdálkodási Keretterv Vízerőhasznosítás című fejezete ad részletes tájékoztatást. A Keretterv megállapítja, hogy a hazai erőművekben fejlesztett villamos energia mennyisége az 1964. évi 10,6 TWh-ről 1980-ig 38 TWh-ra fog növekedni. Ez a nagyarányú fejlődés indokolja vízerőkészletünk hasznosítását is. A vízerő-hasznosítás kerettervében felvett vízerőművek adatait a 4.1—10. táblázat tartalmazza. A tervezett vízerőművek közül kettő érdemel elsősorban figyelmet: a II. tiszai vízerőmű és a magyar—csehszlovák közös dunai vízerőmű-rendszer. Az előbbi építése ez idő szerint indul meg. Ezt az 5.3 fejezet ismerteti. Az utóbbi a legjelentősebb vízerő-hasznosítási lehetőségünk, amelynek a tervezése már előrehaladott állapotban van. A vízerőmű-rendszer teljesítménye kereken 900 MW-ban van előirányozva, ami a magyar energiarendszerben jelenleg működő összes erőmű teljesítőképességének csaknem a fele. Indokolt ezért a tervezés eddigi eredményeit áttekinteni. A MAGYAR—CSEHSZLOVÁK KÖZÖS DUNAI VÍZERŐMŰ-RENDSZER Magyarország vízerőkészletének 60%-át a Duna képviseli. A magyar Duna az 1850,2 fkm-től az 1433,0 fkm-ig tart. Ebből a 417,2 km hosszú szakaszból 142 km határt képez Csehszlovákia és Magyarország között, a többi teljesen magyar. 158
