Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata

Az energiahordozóknak megfelelően tehát az energiagazdálkodás megkülönböztet: hőerőműveket, vízerőműveket, szélerőműveket, naperőműveket, villamos erőműveket és atomerőműveket.

A vízerőművek a vízfolyások és a tengerek megújuló energiakészletét hasznosítják.

4.11 A VÍZERÖ-HASZNOSlTAS FIZIKAI ALAPELVE

A nap energiája által fenntartott hidrológiai körfolyamatban részt vevő vízrészecskének, amikor csapadék alakjában lehull a földre, meghatározott helyzeti energiája van. Ennek a helyzeti energiának a nagyságát az határozza meg, hogy a vízrészecske milyen magasságban ért földet és milyen szintre vonatkoztatjuk.

Valamely vizsgált területtel kapcsolatban — a lehullott csapadék, a területen lefolyó vízmennyiség, illetőleg a vízfolyásokban lefolyó víz- mennyiség szerint — mégkülönböztetjük

1. a csapadékpotenciált,

2. a lefolyási potenciált,

3. az eróziópotenciált,

4. a vízfolyás-potenciált.

130

4.1—1. ábra. A hidrológiai körfolyamat (Fentzloff után)