Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)

4. A kesznyéteni vízerőmű

49. ábra. Az üzemvíz-csatorna beeresztőzsilipje az alvíz felől nézve (Kesznyéten)

A vízkivételi mű és az üzemvíz-csatorna

A Hernád folyó duzzasztott vize közvetlenül a duzzasztómű mellé épült vízkivételi művön keresztül jut az üzemvíz-csatornába (49. ábra). A vízkivétel iránya a Hernád folyásirányára merőleges. A beáramlás szelvényében van a 28,00 m ossz szélességű durva gereb. A vízkivételi mű íves szakasza után találjuk a beeresztőzsilipet. A beeresztőzsilip 3 db, egyenkint 4,30 m széles szabadnyílása vasszerkezetű táblákkal zárható el. A táblákat villanymotorral és kézi erővel működtethető fogasrudas emelőberendezés mozgatja (50. ábra).

Az üzemvíz-csatorna kezdeti 4,8 km-es szakasza betonburkolatú (51. ábra). Ezután a csatorna 140,00 m széles tározóvá szélesedik ki. A tározó hossza 1550 m. A tározó közepén mintegy 10 m fenékszélességű vezérárkot kotortak. A tározó töltései már nem burkoltak, csak a rézsű egy részét védik betonalapok a hullámverés ellen. A tározó megépítése után 1 millió m3 vizet tárolt, azóta erősen feliszapolódott. Az üzemvízcsatorna felvízi részét keresztező utakat 10 db íves vasbeton hídon vezetik át.

A tározó után a 10. sz. híd és az erőmű között, 970 m hosszú földszelvényű csatorna épült. A felvízcsatorna összes hossza 7,3 km.

86