Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
4. A kesznyéteni vízerőmű
Általános elrendezés Az üzemvíz-csatornás vízerőmű a Hernád folyó 40—45 cm/km esésű alsó szakaszán, Hernádnémetitől délkeletre, Kesznyéten és Tiszaluc között helyezkedik el. A max 4,20 m vízlépcsőt létesítő duzzasztómű a folyó medrébe épült, Bocs község mellett. A duzzasztott víz, közvetlenül a duzzasztómű felett, a balparton elhelyezett vízkivételi művön át jut az üzem vízcsatornába. A kereken 10 km hosszú üzemvízcsatorna 7,3 km-es szelvényében találjuk, a 40 m3/s vízmennyiséget 13,5 m eséssel hasznosítható vízerőtelepet. A burkolt felvízcsatorna erőtelep előtti alsó szakaszán 1,5 km hosszú földgáttal körülvett tárolóteret létesítettek, hogy kisebb vízhozamok idején a tározott víz felhasználásával a legnagyobb teljesítmény a csúcsfogyasztáskor is leadható legyen. A vízerőtelep utáni 2,5 km hosszú földmedrű alvízcsatorna, melyet nagyrészt a Takta-csatorna medrében alakítottak ki, a Sajó folyóba torkollik (42. ábra). A vízerőmű terveit dr. Sabathiel Richard mérnök, műegyetemi m. tanár készítette. A duzzasztómű A Hernád folyó vízjárásához és hordalékviszonyaihoz igazodva, mozgó és fix gátrészekkel készült a duzzasztómű (43. és 44. ábra). A három, egyenkint 11,00 m széles mozgatható vasszerkezettel elzárt gátnyilás és a 23,00 m koronahosszúságú íves bukófelülettel kialakított vasbeton állógát, összesen mintegy 200 m2 szabad átfolyási szelvényt biztosítanak az 500 m3/s árvízi vízhozam lebocsátásához. 82 12. ábra. A kesznyéteni vízerőmű helyszínrajza
