Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)

4. A kesznyéteni vízerőmű

A vízerőmű rendeltetése

A kesznyéteni vízerőmű a Hernád legalsó szakaszát hasznosítja (40. ábra). Az észak-magyarországi villamosenergia-termelés növelésére, ezen belül részben az építtető Diósgyőri Vas- és Acélgyár, részben az Öntözésügyi Hivatal energia- igényének fedezésére létesítették (41. ábra). Bár az erőmű által termelt energiával csak a közvetlenül kapcsolható, földrajzilag közeleső területeket látták el, a villamos berendezések kialakításánál már egy később létesülő országos hálózatba való bekötés lehetőségét is biztosították.

A Hernád a Sajóba torkolása előtt délnyugat irányba kanyarodva megkerül egy lapos dombhátat, mely Hernád németitől délkeletre húzódik. A dombhát déli része hirtelen eséssel meredeken csatlakozik a Takta-csatornát szegélyező terepszinthez. \

Ч Л

40. ábra. A kesznyéteni vízerőtelep az alvíz felől nézve

A domborzati viszonyok ilyen kedvező alakulása egyértelműen kijelölte a dombhát gerincén vezetett üzemvíz-csatorna és a meredek parthoz épített vízerőtelep helyét. Az üzemvíz-csatornás kesznyéteni vízerőmű 1938—1943 közötti években épült. A tiszai oki vízerőmű megépüléséig hazánk legnagyobb teljesítményű vízerőműve volt.

41. ábra. A Hernád folyón épült vízerőművek

81

n ‘1 300000