Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)

3. A Nyugati Főcsatorna tiszavasvári vízbeeresztő zsilipe

A szegmens kapu nyitásakor a nyíláson átfolyó nagysebes­ségű víz energiáját a nyilás után az alvízi alaplemezben kialakított vízpárna, energia­törő küszöb és fogak törik meg. A beeresztőzsilip építési munkáinak tervezője a Víz- iigyi Tervező Iroda, a vas- szerkezeti és gépészeti be­rendezés tervezője, a Mély­építési Tervező Vállalat volt. :i9. ábra. A vízbeeresztő zsilip a fel viz felől nézve ( Tiszavasvári) Л beeresztőzsilip építése A zsilip építését 1954. április 1-én kezdték meg. Az alapgödör földmunkáját részben kézi erővel, részben kotróval és dömperekkel végezték. Az alapgödröt eleinte nyíltvíztartással, majd vákuumos talajvíz­szint süllyesztéssel víztelenítették. A betonozást toronydaru segítségével, részben 1954/55 telén — télie- sítéssel — végezték. A vasbeton műtárgy a földvisszatöltéssel és a kőburkolati munkákkal együtt 1955 május hó végére készült el. A műtárgy építése során 25 000 m3 földmunka, 1450 m2 Larssen-fal, 78 t betonacél felhasználásával 3100 m3 vasbeton, 160 m3 kőrakat és 700 m2 0,3 m vastag kőburkolat készült. A talajvízszint süllyesz­téshez 54 db vákuumos és 8 db Siemens-rendszerű szűrőkutat készítettek. Utóbbiak a Larssen-fallal kö­rülzárt részen készültek. A műtárgy építési munkáinak kivitelezője a Vízműépítő Vállalat volt. A zsilip vasszerkezeti és gépészeti berendezéseit a MÁVAG gyártotta és szerelte. A szerelést 1956 III. 26-án kezdték meg és a zsilip teljesen felszerelve 1956 július havában készült el. A Nyugati Főcsa­torna munkálatait azonban megszakították s így a zsilipet még nem helyezték üzembe. A zsilip beruházója a Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási Kirendeltsége volt. Üzemelője a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Debrecen) lesz. Költségek Az építési munkák összköltsége 7 350 000 Ft, a vasszerkezet és gépészet költsége 850 000 Ft volt. így a beeresztőzsilip 8 200 000 Ft-ba került. Tervdokumentáció A tervek az említett tervező irodáknál és a beruházónál találhatók. Irodalom Gábri: A Nyugati Főcsatorna — A tiszalöki öntözőrendszer. Vízgazdálkodási Műszaki Szemle, 1957. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom